Hazai vetőmagtermesztés
Az úgynevezett alternatív növények vetőmag-előállító területe hazánkban 2021 óta rendre 1200 hektár körül alakult. Érdemes felsorolni, hogy mi mindennel foglalkozunk. Vetőmagnak termesztünk bíborherét, borsót, csicseriborsót, évelő rozst, fehér mustárt (ennek területe csökkent), fehérvirágú csillagfürtöt, fénymagot, homoki zabot, kékvirágú lucernát, kölest. A len vetőmag-előállítása 2015-höz képest háromszorosára növekedett, legutóbb 639 hektár volt. Lóbabból 37 hektáron, mézontófűből 5200 hektáron állítunk elő vetőmagot, de ez utóbbi tíz évvel ezelőtt még 10 500 hektárt tett ki. Vetőmagnak termesztünk továbbá mohart, olajretket (ennek a szabályozása az ide vonatkozó állatorvosi ló volt egy évtizeddel ezelőtt), olaszperjét, pannon bükkönyt, pohánkát, réti perjét, rozsot, szareptai mustárt, szegletes ledneket, szöszös bükkönyt (megnégyszereződött), tavaszi bükkönyt, tritikálét, vörös herét, zabot és zöldborsót. Összesen tehát 28 faj szerepel ezen a listán, az átfedés a borsónál és a zöldborsónál található.
A réti perje hektáronkénti átlaghozama 184 kg, a mézontófűé 534 kg, a kékvirágú lucernáé 353 kg volt. A homoki zab 2 tonnás átlagot ért el, a borsónál 2,5 tonnát mutattak ki, a rozs átlagtermése 3,7 tonna volt, a zabé 3,9 tonna, míg a tritikálé 5,1 tonnáig jutott.
Zömmel külföldre értékesítjük
Felmérték, hogy az egyes államokban ki miért termeli a takarónövényeket. Első helyen a termelési kötelezettség szerepelt, aztán jött a talajjavítás és a talajok szervesanyag-növelésének célja. A támogatási lehetőséget a romániai gazdák 22 százaléka tartotta fontosnak megjelölni. Az egyes növények vizsgálatánál az derült ki, hogy a csillagfürt, a fehérvirágú csillagfürt és a kékvirágú lucerna nálunk egyre inkább eljelentéktelenedik. A piaci dolgokba nekünk, magyaroknak nincs beleszólásunk, és azt is be kell vallanunk, hogy teljesen rossz talajon a csillagfürt sem nagyon terem.
Ezekről a fehérjenövényekről illik tudni, hogy a hatásuk nem egy évre terjed ki, alámunkálva nem 12 hónap alatt tűnnek el a talajéletből. Azt már talán hozzá sem kell tenni, hogy az ide vonatkozó szabályunk nem életszerű: előírjuk, hogy a nitrogénmegkötésnél a 60 napos szabályt kell alkalmazni, mert akkortól van értelme. A magyar viszonyok között a nitrogén megkötődése a 65. napon kezdődik el, de ezt csak a gazdálkodó szakemberek ismerik. Arra is jó volna odafigyelni, hogy akadnak olyan növények, amelyeknek korlátlan a piaca, bármennyi eladható belőlük. Ilyen a szöszös bükköny, a pannon bükköny, a tavaszi bükköny.
Külön szakmai előadásban számolt be Pál Vivien (Nyíregyháza) a klímaváltozás hatásairól, az aszály zöldtrágyázást ellehetetlenítő következményeiről. Külön érdekesség, hogy ezeknél a hazai takarmánynövényeknél a szén-dioxid-lekötés nem a növény föld feletti részében a meghatározó, sokkal inkább a kiterjedt gyökérzetük miatt bízhatunk a kisebb CO2-lábnyomban. Juhász Csaba a gyomirtásról foglalta össze a tudnivalókat, tegyük hozzá, talán ez a legbonyolultabb termesztéstechnológiai eleme a zöldítésnek. Petrás Gábor, a KITE Innovációs Főigazgatóság műszaki fejlesztési osztályvezetője pedig a talajművelési rendszerek és a talajvédelem eszközeit ismertette. Nagyon fontos, hogy ha a meglévő rendszerünk eszközeiből bárhol is kivonunk egyet, a többinél felborul a rend és nem számíthatunk az egyébként elvárható eredményekre. Kiemelten kell figyelni a vetésre, hisz vetőmagkeverékeket alkalmazunk és a vetőmagok különböző méretéből kifolyólag fölvetődik a kérdés, melyik tömegéhez állítsuk be a vetőgépeket. Aki erre egzakt választ tud adni, az tisztában van a takarónövény-keverékek termesztésével.
