0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. november 28.

Agroerdészeti mintagazdálkodás Erdélyben – német szakemberek a Hargita lábánál

A Hargita alján a gazdálkodás nem csupán munka, hanem tájformáló hagyomány. Egy német szakmai csoport helyben tapasztalta meg, hogyan működik az erdélyi agroerdészeti világ, amely máig őrzi természetközeli, soklábú gazdálkodási modelljét.

Szerző: Waum Konrád Hunor

A delegáció szakemberei két napon át vizsgálták a székelyföldi tájhasználatot, a helyi gazdálkodási módszereket és azokat a hagyományos-modern átmeneti rendszereket, amelyek Európa-szerte egyre nagyobb érdeklődést váltanak ki. A tereplátogatás központi helyszíne Homoródfürdő (Băile Homorod) volt, a túlnyomórészt magyar ajkú térségben.

A csoport a Hargita hegység nyugati lejtőin fekvő falvakat és gazdaságokat látogatott meg, köztük Zetelakát és környékét. A szakembereket elsősorban a hagyományosan mozaikos, változatos élővilágú erdő–rét–legelő váltakozás, valamint a kisebb családi gazdaságok földhasználati gyakorlatai érdekelték.

Ezek a területek ugyanis természetes agroerdészeti rendszereknek tekinthetők, ahol az erdők, a kaszálók, a legelők és a szántók egymásba fonódó módon vannak jelen.
Mező-Templom
Forrás: MolnarSzabolcsErdely, Pixabay

A német szakértők kiemelték, hogy az erdélyi tájszerkezet sok tekintetben mintaszerű: kisméretű parcellák, legeltetéssel fenntartott rétek, erdőszegélyekhez simuló gyümölcsfák, és a térség egészére jellemző sokszínű, gazdag élővilág, amely Nyugat-Európában ma már ritkaságnak számít.

A csoport több olyan gazdaságot is meglátogatott, ahol a termelés a modern agrártechnika és a hagyományos tudás ötvözésével zajlik. A helyi gazdák beszámolói szerint a változó éghajlat és a gazdasági kihívások ellenére a tájcentrikus, soklábú gazdálkodás stabil jövedelmet és ellenállóbb rendszereket biztosít számukra.

Erdő-legelő-kerítés
Forrás: NatureAvenueTransylvania, Pixabay

A terepszemle fontos következtetése, hogy Erdély agroerdészeti gyakorlata – amelyben a legelők, erdők és kisebb szántók természetes egyensúlyban vannak jelen – példaként szolgálhat más európai térségek számára.

A német résztvevők külön hangsúlyozták, hogy a székelyföldi táj jóval közelebb áll a fenntartható, klímaálló gazdálkodási modellhez, mint számos intenzív német régió.

A látogatás célja az volt, hogy a Német Agroerdészeti Szövetség jobban megértse az erdélyi rendszerek működését, és tapasztalatokat gyűjtsön azokról a hagyományos tájhasználati formákról, amelyek hosszú távon is megőrizhetik a környezet állapotát és a vidéki közösségek életképességét.

Waum Konrád Hunor

Forrás: https://agroforst-info.de/2025-06-23-zwei-tage-transsylvanien

Forrás: magyarmezogazdasag.hu