Kárenyhítés
A magyar kárenyhítési rendszer négy pilléren nyugszik: az agrárkár-enyhítési rendszer, a díjtámogatott növénybiztosítások, az országos jégkármérséklő rendszer, valamint a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer alkotja. Az agrárkár-enyhítési rendszerben kötelező a részvétel annak, aki egységes kérelmet adott be legalább egy hektár gyümölcsös, vagy 5 hektár szántóföldi zöldség, vagy 10 hektár szántóföldi kultúra után. Az ő befizetésüket kiegészíti az állam és a KAP, 30-30-40% arányban. Kevesen élnek a krízisbiztosítási rendszer adta lehetőséggel, valószínűleg a részletesebb adatszolgáltatás és lassabb kifizetés miatt. Ez a pillér a termelő önhibáján kívül bekövetkezett jövedelemcsökkenést ellensúlyozza. Ide sorolhatók a kedvezőtlen időjárási jelenségek, állatbetegségek, piaci zavarok, illetve a termelési költség növekedése is. Csatlakozni minden év februárjában lehet, jelenleg 200 fő élt a lehetőséggel, az ő befizetéseik alkotják a kifizethető kompenzáció 30%-át, a többi a vidékfejlesztési támogatások keretéből származik.
A kárenyhítési alap kerete 28-30 milliárd forint, amit az igények jócskán meghaladnak. A már említett 4 milliárd forintos többletforrást az EU mezőgazdasági tartalékából igényelte Magyarország, a támogatási konstrukciót kidolgozta az Agrárminisztérium. Várhatóan jövő tavasszal juthatnak hozzá a gazdák a célzottan nekik szóló támogatáshoz. A hitelmoratórium viszont a Nemzetgazdasági Minisztérium hatásköre, viszont a bankok az adósbesorolásánál valószínűleg figyelembe veszik majd a hitelbírálatok során, figyelmeztetett Szabó Balázs.
Fotó: HCS
A kárenyhítési rendszer számairól Lámfalusi Ibolya, az AKI igazgatóhelyettese beszélt. Hangsúlyozta, hogy az alapban gyűlt összegeket görgeti a rendszer, viszont az összeg minden évben adott, és ha az igénylés meghaladja az aktuális keretet, visszaosztásra kerül sor.
A kerekasztal-beszélgetésen kiderült, hogy a nagy gyümölcs-, illetve zöldségtermesztők másban látják a megoldást. Gyümölcsösökben a minél többféle káresemény megelőzésére törekednek jégvédő, fagyvédő és esővédő rendszerek kiépítésével. Szántóföldi zöldségek esetében ritka az aszálykár, hiszen öntözik a földeket, inkább a technológia fejlesztésével, vízmegőrző talajmunkákkal lehet megelőzni a kiesést. Érdemes lenne átvenni az osztrák vagy francia kárenyhítési rendszert, amiben a mezőgazdaságon kívül más ágazatok is részt vesznek, így szélesebb körből érkezik a befizetés és jobban szétterül a kockázat.
A növényvédelemről szóló előadásokról a ide kattintva olvashat
