Ez a különbség jelentős, különösen olyan környezetben, ahol a bárányok túlélése kritikus tényező.

A kutatás során azonosított variánsok ritkán fordulnak elő a világ juhfajtáiban – a PLAG1-hoz kapcsolódó SNP például a legtöbb fajtában 0,1 alatti gyakorisággal van jelen, kivéve a dorper fajtát, ahol magasabb az előfordulása. Ez azt jelenti, hogy a gén célzott bevitele más fajtákba – például keresztezés vagy markeralapú szelekció révén – komoly lehetőséget kínál a születési súly növelésére.

A kutatás másik fontos megállapítása a 6-os kromoszómán található FecB mutációval kapcsolatos. Ez a génváltozat ismert a nagyobb alomszám előidézéséről, ám a vizsgálat szerint a FecB hordozása egyúttal 6,18 százalékos csökkenést okozott a születési súlyban. Ez arra utal, hogy a növekedési és szaporodási tulajdonságok között genetikai szinten is lehetnek ellentétes hatások, amelyeket a tenyésztési programoknak figyelembe kell venniük.

A haplotípus-alapú finom térképezés révén három variánst is sikerült kiemelni, amelyek a jövőben célzott genetikai szelekció alapját képezhetik.