A PLAG1 gén szerepét egy másik tanulmány is megerősítette, amelyben a hu juhok 3′-UTR régiójában azonosított g.8795C>T mutációt vizsgálták. Ez a variáns gyengíti a miR-139 mikroRNS kötődését, ezáltal fokozza a PLAG1 gén expresszióját, ami szintén magasabb születési és választási súlyt eredményezett. A molekuláris mechanizmus tehát nemcsak a gén jelenlétén, hanem annak szabályozásán is múlik, ami új dimenziót nyit a genetikai szelekcióban.

A magyarországi helyzetet tekintve jelenleg nem áll rendelkezésre publikált hazai kutatás, amely kifejezetten a PLAG1 gén juhokra gyakorolt hatását vizsgálná. Ugyanakkor a hazai állattenyésztési kutatóintézetek – például az ÁTK Herceghalom vagy a Debreceni Egyetem Agrártudományi Kara – aktívan foglalkoznak genomikai alapú tenyésztési programokkal, különösen a húshasznú fajták esetében. A nemzetközi eredmények hazai alkalmazása tehát technológiailag lehetséges, különösen, ha a tenyésztők együttműködnek kutatóintézetekkel a genetikai vizsgálatok elvégzésében.

A PLAG1 génhez kapcsolódó variánsok célzott bevitele, vagy a már meglévő genetikai háttér feltérképezése révén javítható a bárányok túlélési aránya, növelhető a növekedési ütem, és végső soron a termelési hatékonyság. A technológia elérhető, a tudás rendelkezésre áll – már csak az együttműködés és a gyakorlati alkalmazás van hátra.

A hu juhfajta főbb jellemzői

A hu juhfajta Kína egyik legértékesebb és legkutatottabb őshonos fajtája, különösen a Taihu-tó medencéjében – Zhejiang és Jiangsu tartományokban – elterjedt. A fajta több szempontból is kiemelkedő, ami miatt ideális alany genetikai vizsgálatokhoz és intenzív tenyésztési programokhoz.

Magas szaporaság: az egyik legtermékenyebb juhfajta a világon. Az anyajuhok évente kétszer ellenek, az alomszám gyakran 2-3, de előfordulhat akár 7-8 bárány is egy ellésnél.

Korai ivarérés: a jerkék már 4-5 hónapos korban ivarzanak, a kosok pedig 4 hónaposan képesek párosodni.

Jó alkalmazkodóképesség: kiválóan tűri a meleg és párás klímát, valamint a zárt tartást – gyakran egész évben istállóban nevelik.

Méret: a felnőtt kosok súlya elérheti a 65 kg-ot, míg az anyajuhoké 44 kg körül mozog.

Genetika: a hu juh genetikai állománya homogén, jól dokumentált és gazdaságilag fontos tulajdonságokat hordoz. Ezért választották ki a fajta egyedeit a legújabb genomikai vizsgálatokhoz, például a születési súly növelését célzó kutatásokhoz.

Genetikai hasonlóság: véletlen vagy közös eredet?

A hu és a dorper juhfajták nem tekinthetők közvetlen rokon fajtáknak. A hu juh Kína őshonos fajtája, míg a dorper Dél-Afrikában alakult ki az 1930-as években, a dorset horn és a feketefejű perzsa juh keresztezésével. A két fajta tehát teljesen eltérő földrajzi és genetikai háttérrel rendelkezik. Ez a jelenség – az úgynevezett genetikai konvergencia – gyakori az állattenyésztésben.

Ennek ellenére a PLAG1 gén ritka variánsának jelenléte mindkét fajtában nem feltétlenül véletlen. A legfrissebb genomikai összehasonlító vizsgálatok szerint – például a dorper és hu juhok teljes genomszekvenálására épülő tanulmányban – több olyan gén is azonosítható, amelyek mindkét fajtában szerepet játszanak a növekedésben, szaporaságban és húsminőségben. A kutatók 15 milliónál is több SNP-t azonosítottak, és ezek közül több száz gén mutatott átfedést a két fajta között, köztük a PLAG1 is.

A PLAG1 gén például szarvasmarhákban is ismert növekedési marker, így nem meglepő, hogy juhfajtákban is megjelent, különösen ott, ahol a gyors növekedés és nagy születési súly előnyt jelent.

A dorper juh genomikai szerkezetét nemrég a Debreceni és a Corvinus Egyetem közreműködésével magyar kutatók is vizsgálták, akik a dél-afrikai és magyar dorper populációkat hasonlították össze. A kutatás szerint a dorper genetikai állománya jelentősen eltér a hazai fajtákétól, és több olyan gén is jelen van benne, amely a húsminőséghez és növekedéshez kapcsolódik – ezek között szerepel a PLAG1 is, bár nem minden populációban egyforma gyakorisággal.