0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 2.

Őszi vetés, ültetés a vegyeskultúra jegyében

Még nem kell a termesztési szezon befejezésére gondolnunk, hiszen a vegetációs időszak az elmúlt évek tapasztalatai alapján bizony kitolódik.

Helyük a rendszerben

Vegyeskultúrában az A sor főnövénye mángold, a C sorbüdöske vagy körömvirág, a B sor bokorbab
Vegyeskultúrában az A sor főnövénye mángold, a C sor büdöske vagy körömvirág, a B sor bokorbab

Egy beállt vegyeskultúrás rendszerben a termesztés folyamatos, a kora tavasszal elkezdett tevékenységeket, amit gyakran a zöldtrágyanövények (fehér mustár, facélia) vagy spenót vetésével kezdünk, ugyanezzel folytathatjuk is az őszi időszakban. Megújíthatjuk a spenótsorokat, amelyek ősszel megerősödnek, és még decemberben is szedhetjük, ha kitart a fagymentes idő. Az őszi időszakban nem sorköztakaróként, hanem a fővetésű C sorokba érdemes telepítenünk a spenótot.

A vegyeskultúrás társítás alapja a növényfajok tulajdonságainak ismerete. Legfontosabb tulajdonságok: tápanyagigény, vízigény, fényigény, méret, habitus, gyökeresedési mélység, hőigény, szélérzékenység, árnyéktűrés.

Az A sorokba nagy tápanyag- és helyigényű, fényigényes fajok kerülnek, amelyeknek hosszú a tenyészideje. Nyár végén, ősszel vethető a kései káposzta, kelkáposzta, leveles kel, zeller, karósbab.

A B sorokba (zöld színnel az ábrán) kisebb helyigényű, közepes habitusú és tápanyagigényű fajok kerülnek a főkultúra A sorától egyméteres távolságra. Ide tehetjük: zeller, póréhagyma, hagyma, feketegyökér, bokorbab, áttelelő borsó, cékla, pasztinák, mángold, késői sárgarépa.

A vegyeskultúrás társítás növényi szerkezete,az A, B és C sorok kijelölésének terve
A vegyeskultúrás társítás növényi szerkezete,
az A, B és C sorok kijelölésének terve

A C sorokba (kék színnel az ábrán) rövid te­nyészidejű, kis tápanyag- és helyigényű fajokat tegyünk, amelyek tűrik a szomszédos sorok enyhe árnyékát. Ilyenek a salátafélék, levélzöldségek, a hónapos retek, hagymafélék, sárgarépa, fűszernövények. Ezekről a sorokról nyár végi vetéssel vagy palántázással a fagyokig szedhetünk hasznosítható zöldségféléket. A rövid tenyészidő lehetővé teszi a változatos faj- és fajtafelhasználást, ami kedvezően befolyásolja a dinamikus tápanyag-gazdálkodást. A növényvédelemben a megelőzés alapelvét alkalmazzuk, amikor a társnövények védőnövények, és a főnövény időzítésével elkerülhetjük a károsodását, már a fejlődésének kezdeti szakaszában.

A vegyeskultúrás soros ültetés éves rendszerében ősszel is a C sorok adják a legnagyobb változatosságot, hatásuk a szomszédos B és A sorokra is kiterjed, és alapvetően befolyásolják a növényi kölcsönhatásokat, a kártevőkre vagy kórokozókra gyakorolt hatásokat, ezért fontos szerepük van a növényvédelemben.

Az erős illatú növényfajok gyakran elfedik a közelben, szomszédos sorban lévő tápnövény illatát, ezért a kártevő nehezebben akad rá a tápnövényre. A tervezés során ezeket a hatásokat igyekezzünk kihasználni az erős illatú fajok elhelyezésével, mint a hagymafélék, fokhagyma, büdöske, paradicsom, zeller, gyógy- és fűszernövények alkalmazásával. Esztétikus megjelenést is ad a kertnek, ha a méretüknek megfelelő sorokba fűszer- és gyógynövényeket is bekombinálunk.

Forrás: Kerti Kalendárium

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: