Itt megvalósul a szántóföldtől az asztalig folyamat, mert minden egy kézben van a gazdaságban: a saját szántókon megtermelt takarmánnyal etetik a saját kocáikat, melynek malacaiból állítják elő termékeiket.

Saját jogon 2015-től gazdálkodik Nógrád vármegyében, Szentén. Sopronban vadgazda mérnöknek készült, végül favágónak állt, erdőgazdálkodással foglalkozott. A család rendelkezett ugyan földterületekkel, de ahhoz kevéssel, hogy gazdaságot lehessen alapozni rá, ezért az erdőgazdálkodásból származó jövedelmét földvásárlásokba fektette. Jelenleg 50 hektár szántón búzát, kukoricát, árpát, napraforgót termeszt, amelyből a sertések takarmányozását oldja meg. Az erdőgazdálkodást sem engedte el teljesen, közel 20 hektár erdő tulajdonosa. Az idén pedig friss diplomás mezőgazdasági mérnök is lett.
Nyakaska és a búza ára
A fiatal gazda pályázaton 2014-ben nyert támogatást.
– Ebben az évben vásároltam egy kocát: Nyakaska volt az első, és ma is autentikus arca a gazdaságnak. Már nyugdíjas, de még velünk van – mondta a kezdetekről, amikor még elsősorban nem az állattartás volt a cél. – Valójában azért lettem állattartó, mert az egyik évben nem tudtam rendes áron eladni a búzát, ezért azt gondoltam, hogy akkor inkább állatokkal etetem meg itt a gazdaságban.
Az mezőgazdaság, különösen a növénytermesztés és az abból származó bevételek időszakossága is az állattartás mellett szólt. Az aratás, a termények értékesítése, illetve a támogatások az év második felében érkeznek, az első felében viszont csak kiadások vannak.

Balogh Kinga, Dávid társa felel az állatokért. Kíváncsi vagyok, a csinos, fiatal gazdaasszony hogyan keveredett bele az állattenyésztésbe. Mint mondja, először gyerekkorában a nagyszülei révén, aztán egészen másfelé vette az irányt: vendéglátásban és kereskedelemben dolgozott. Amikor megismerkedett Dáviddal, ismét belebonyolódott a mezőgazdaságba. Végül dönteni kellett, és a gazdaság győzött.

– Azt már megtanultam, amelyik hízó rövid ideig marad a tanyán, annak nem szabad nevet adni, nem szabad sok időt tölteni vele, mert lelkileg tönkremegyek. A malacok nagyon okosak, és nagyon tudnak ragaszkodni. Azt mondtam, ha nekem kell a hízót elvinni a vágóhídra, akkor befejezem – meséli az állatokkal való kapcsolatát.
Egy pályázatnak köszönhetően 2019-ben új, modern sertéstelepet építettek, és megszüntették a külterjes állattartást. 2022 decemberében pedig megvásárolták az egykori kétbodonyi termelőszövetkezeti major egy részét, ahol kialakították az új és hatékony húsfeldolgozót.



