A jelenlegi tényekről és adatokról kérdeztük Horváth Lajost, a Baromfi Termék Tanács elnökségi tagját, a Magyar Pulykaszövetség elnökét és a sásdi YPulyka Kft. ügyvezető-tulajdonosát. A szakember nemcsak az ágazat tökéletes ismerője, hanem meglepő módon még meg is köszönte a megszólalás lehetőségét. A családról kiderült, hogy a második generáció tagjai mindannyian felsőfokú végzettségűek, fia a vágóhidat igazgatja, a szintén felsőfokú végzettségű lánya az irodában és a termelésben jeleskedik, veje pedig szintén a termelésben igyekszik maradandót alkotni.

A pulykával való foglalkozás Horváth Lajo­séknál egybeesett a rendszerváltozással és a saját vállalkozás megalapításával. Baranyában, Sásdon lett a vállalkozás székhelye, és a mai napig ott működik a központ. A névválasztás okozott egy kis gondot, na nem az ő számukra, hanem a cégbírónő követelt valami megkülönböztetést, mondván, hogy már létezett Pulyka Kft. Az Y betű a cég­alapítónak jutott eszébe arról, hogy a mezőgazdaságban általában férfiak dolgoznak többen. Az alapítás dátuma 1991. október 1., majd az idő előrehaladtával kialakult egy cégcsoport, benne több vállalkozással. A több lábon állás jegyében hozták létre a brojler-integrációjukat 1993-ban.

Telepeket, takarmánykeverőt vásároltak

Egyszer csak néhány termelő partner szem­rehányást tett Horváth Lajosnak. Könnyen magyaráz az irodából, jobb lenne, ha kipróbálná az egészet a gyakorlatban, és majd akkor okoskodjon, mondták. A szót tett követte, 1996-ban már a harmadik cégüket alapították meg. Ez a vállalkozás elkezdett telepeket fölvásárolni Sásd közvetlen környezetében. Eleinte csak 3-4 telephelyen dolgoztak, jelenleg 12 telephelyük működik Zalában, Vasban, Somogyban, Tolnában és Baranyában. Olyan telepeket vásároltak, amelyeken megvolt az infrastruktúra és volt működési engedélyük.

Ebben az időszakban pulykát és brojlert egyaránt tartottak. Még újabb lehetőséghez 1999-ben jutottak el, amikor is takarmánykeverő üzemet vásároltak, ahol mind a mai napig gyártják a tápot a csirkék és pulykák számára. Ennek az üzemnek a gyártása megközelíti 100 000 tonnát évente, ebbe beletartozik némi sertéstáp előállítása is bérmunkában. A takarmánykeverő Mágocs mellett található, és az integrációban résztvevő partnereik 98 százaléka onnan vásárolja a tápot.

Fejlődésük töretlen. Az elmúlt 34 év alatt 8 vármegyében 75 partnerrel alakítottak ki együttműködést, ebbe beletartozik a csirke- és a pulykatartás egyaránt. Az évenkénti kibocsátásuk eléri a 16 millió darab brojlert, amit részben termelnek, részben pedig termeltetnek. Pulykából 1 milliót állítanak elő évente, egy részét integrációban, a többit a 4 saját telephelyükön. Ezzel a hazai pulykatermelés 20 százalékát ők adják, tehát meghatározóak az ágazatban. Volt időszak, amikor ennél nagyobb teljesítményt tudtak felmutatni, akkor a hazai pulykaállomány minden negyedik állatát ők nevelték vagy neveltették fel, ám a brojlerek kedvezőbb közgazdasági helyzete miatt a pulyka aránya és mennyisége megváltozott. Időközben nehézségek adódtak a puly­katartásban, a csirkehúsfogyasztás pedig megerősödött, ami a brojler­termelés bővítéséhez vezetett.

Az idő tájt még csak 4 millió brojlerrel foglalkoztak, mára pedig eljutottak az évenkénti 16-17 millió csirkéig. Ahogy Horváth Lajos fogalmaz: „Mint a napraforgó, mi is arrafelé fordítottuk a termelésünket, amerre több lehetőséget kaptunk”.