Kajszi, cseresznye, szilva
Az öt csonthéjas gyümölcsfaj közül (cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack, szilva) a kajszi található meg a legnagyobb mértékben a svájci biotermesztésben, mintegy 190 hektáron. A kajszit a cseresznye és a szilva követi 40-50 hektárnyi felülettel. Az őszibarack igazi kihívás a biotermesztés szempontjából, így igen csekély a termesztési aránya. A meggy teljesen hiányzik a svájci gyümölcstermesztésből, mivel nincs rá igény, és ha ipari nyersanyagként lenne rá szükség, akkor olcsón tudnák importálni.
Biocseresznyét jelenleg 46 hektáron termesztenek, ami az ültetvényfelület 15%-a. A biocseresznye-ültetvények 60%-a öntözött, és 28 hektárt fedtek eső elleni fóliával, további 21 hektár pedig rovarhálóval is védett. Az utóbbi időben nagyon visszaesett a Bigarreau Burlat részesedése a bioültetvényekben a Vanda fajta javára. Cseresznye esetében a GiSelA 5 és a GiSelA 6 alanyok uralják a termesztést, a MaxMa 14 alany aránya csekély. A fajták közül a nagy gyümölcsűeket és kemény húsállományúakat részesítik előnyben a termesztők, valamint előny a korai vagy közepes érési idő. A legfontosabb fajták a Nimba, Belise, Satin, Narana, Early Star, Gray Star.
Továbbá az új koronaformák újabb lendületet adtak a cseresznye termesztésének Svájcban, mivel mintegy húsz évvel ezelőtt a hagyományos koronaformákon e gyümölcsfaj termesztése nem volt gazdaságilag lehetséges.
Szilvaültetvények esetében a WaVit® és a GF 552 alanyok a legnépszerűbbek. E gyümölcsfajnál is magasan, 70 centiméteren szemzik a fajtákat. Az Azura, Cacanska rodna, Felsina, Cacanska lepotica, Fellenberg, Topking, Tophit, Jojo és Valjavka fajtákat termesztik a legnagyobb felületen. Az oltványokat a kézi szedésnek leginkább megfelelő palmetta, karcsú orsó és UFO koronaformákra alakítják ki. Ennek megfelelően 3-4 méteres sortávolságot és 1-1,5 méter tőtávolságot használnak az ültetvényekben.
A kajszi a korainak számító termőhelyeken már február végén, március elején virágzik, ezért a termésbiztonság rendkívül fontos a termesztés során. A kisebb felületű ültetvényeket megvédeni is könnyebb. Fajták közül a Tsumani, Orange Red, Kioto, Lady Cot, Vertige, Bergeron és a Faralia terjedtek el. A Lady Cotnak nagyobb jelentősége van a többi fajtához képest, mivel rendszeresen és bőven terem, valamint szépen színeződik. Kajszinál is alkalmazzák a magas szemzést (70 cm), a leggyakrabban használt alany pedig a WaVit®. A koronaformák közül elsősorban a határozott alsó vázágemelettel rendelkezőket, a karcsú orsó, illetve a váza koronát használják.
