A digitalizáció a mezőgazdaságban sokáig a nagyüzemek privilégiuma volt. Ám azzal, hogy egyre olcsóbbá válnak a technológiai megoldások, az eszközök kezelése folyamatosan egyszerűsödik és mobiltelefonnal már szinte mindenki rendelkezik, 2030-ra a magyar kistermelők nagyrésze már fog valamilyen okos megoldást alkalmazni.
A legnagyobb teret a szenzorok kapják. A belépő szintű talajnedvesség-mérők már most is elérhetők néhány ezer forintos áron, és várhatóan tovább csökken az áruk. Ezek az apró eszközök pontos visszajelzést adnak a talaj állapotáról, így a gazdák 10–20 százalékkal is csökkenthetik a vízfelhasználást, mely gazdasági és fenntarthatósági szempontból is kiemelt kérdés.
Ehhez társulhat egy meteorológiai állomás akár 100 ezer alatti értékben, amely lokális adatokat gyűjt így segítenek mérsékelni az egyre szélsőségesebb időjárás okozta kockázatokat. A pár éve még prémium kategóriának számító eszközök mára belépő szintű alternatívákkal bővültek, amelyeket mobiltelefonról lehet kezelni.
Tanul a mesterséges intelligencia is
Egyre elterjedtebbek a növényegészségügyi képfelismerő alkalmazások is. Ezekhez elegendő egy okostelefon kamerája: a rendszer felismeri a betegségekre utaló jeleket, és javaslatot tesz a szükséges beavatkozásra. A kistermelők számára ez nemcsak időmegtakarítást jelent, hanem nagyobb biztonságot is, hiszen csökken a téves diagnózis kockázata.
Mindezek ellenére a technológia terjedését több tényező lassítja. A bizalmatlanság, a megszokott munkamódszerekhez való ragaszkodás és a digitális kompetencia hiánya jelentős gát.
A jövő kistermelése tehát nem a teljes automatizáció felé tart, hanem a célzott, kis lépésekben történő hatékonyságnövelés felé. A 2030-as kistermelő valószínűleg mindössze két-három okoseszközt fog használni, ám ezek a mindennapi munka kiszámíthatóságát, a költségek csökkentését és a környezeti erőforrások megőrzését egyaránt szolgálják. A digitalizáció így csendesen, de megkerülhetetlenül válik a kistermelők új eszközévé.
