0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 29.

Évente 370 millió tonna húst eszünk. Így néz ki a világ állattenyésztése 2025-ben

A világ állattenyésztése 2025-ben új rekordokat döntött: nő a hús- és tejtermelés, miközben a szektor egyre nagyobb fenntarthatósági és állatjóléti kihívásokkal néz szembe. A modern technológiák átalakítják a termelést.

A világ állattenyésztése 2025-ben újabb növekedési szakaszba lépett. Az emberiség létszáma meghaladta a 8,2 milliárdot, ami tovább növeli az állati eredetű élelmiszerek iránti globális keresletet. A friss statisztikák alapján a termelés szinte minden állatkategóriában nőtt, miközben a szektor egyszerre próbál megfelelni a környezeti elvárásoknak, az állatjóléti normáknak és a gazdasági versenyképességnek – írja studyiq.com.

A baromfi továbbra is a világ legnagyobb létszámban tartott gazdasági állatcsoportja: számuk eléri a 25–26 milliárdot. A baromfihús a teljes globális hústermelés mintegy 38 százalékát adja, és a szakértők szerint ez az arány a következő években tovább emelkedik. A sertésállomány is stabil, mintegy 1 milliárd egyeddel, amelyből Kína önmagában a világ termelésének több mint felét biztosítja.

Különféle húsok
fotó: pxhere.com

A szarvasmarha- és bivalyállomány összesen körülbelül 1,55 milliárdra tehető, míg juhból és kecskéből együtt közel 2 milliárd él világszerte. Ezek a számok különösen Ázsia, Afrika és Latin-Amerika gazdasági súlyát jelzik, ahol az állattenyésztés közvetlenül kapcsolódik a vidéki megélhetéshez és az élelmezésbiztonsághoz.

Globális állatállomány:

  • Baromfi: kb. 25–26 milliárd (legnagyobb létszámú gazdasági állat).
  • Sertés: kb. 1 milliárd (különösen Kínában magas).
  • Szarvasmarha és bivaly: kb. 1,55 milliárd.
  • Bárány és kecske: kb. 2 milliárd, főleg Ázsiában, Ausztráliában és Indiában élnek.
  • Összes kérődző állat (pl. szarvasmarha + juh + kecske) kb. 3,6 milliárd.

A globális hústermelés 2025-ben elérte a rekordnak számító 370 millió tonnát. A baromfi mellett a sertés-, marha- és juhhús előállítása is bővült, bár lassabb ütemben. A tejtermelés szintén emelkedett: az idei évben közel 1 milliárd tonna tejet állított elő a világ, ennek több mint egyötödét India adja, amely mára a világ legnagyobb tejtermelőjévé vált.

A termelési rangsor élén továbbra is a legnagyobb agrárhatalmak állnak: Kína, India, Brazília és az Egyesült Államok vezetik a listát, míg az Európai Unió összesítve szintén meghatározó szereplő. Ezek az országok nemcsak belső piacukat szolgálják ki, hanem a nemzetközi kereskedelemben is dominánsak.

Az állattenyésztés globális szinten is digitalizálódik

Miközben az állattenyésztés mennyiségi csúcsokat dönt, a szektor technológiai átalakuláson is megy keresztül. A precíziós állattartás — szenzorok, automatizált etető- és fejőrendszerek, mesterséges intelligenciával támogatott termelésirányítás — ma már nem jövő, hanem iparági standard. A gazdák egyre gyakrabban használnak olyan megoldásokat is, amelyek csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, például metánkibocsátást mérséklő takarmány-adalékanyagokat.

A fenntarthatósági kihívások azonban továbbra is nyomást gyakorolnak az ágazatra.

A nagy létszámú intenzív tartás miatt nő a környezeti terhelés, egyre több ország vezet be szigorú állatjóléti szabályokat, és a fogyasztói elvárások is átalakulnak. Bár a növényi és laboratóriumban előállított alternatív fehérjék még csak a teljes piac töredékét teszik ki, megjelenésük hosszú távon formálhatja a termelési struktúrát.

Összességében a 2025-ös állattenyésztési adatok egy dinamikusan növekvő, ugyanakkor egyre nagyobb alkalmazkodási kényszer alatt álló ágazatot rajzolnak ki. A világ élelmezésében betöltött szerepe továbbra is meghatározó, de a jövőben mind a termelőknek, mind a döntéshozóknak szem előtt kell tartaniuk: a mennyiségi növekedés csak akkor tartható fenn, ha a fenntarthatósági szempontok integrálódnak a mindennapi termelési gyakorlatba.

Forrás: studyiq.com
·Mizsei Károly
·Mizsei Károly
Onlineüzletág-vezető. 2018-ban került a magyarmezogazdasag.hu-hoz szerkesztőként. Előtte néhány évig szabadúszó újságíróként tevékenykedett, elsősorban az élelmiszeripart érintő témákban írt. Korábban négy évig volt a JOY szerkesztője, rendszeresen írt a Playboyba és a CKM-be, egy időben szerkesztette az Active Beauty magazint, karrierjét a Maxima magazinnál kezdte. Specialitása a szórakoztató tartalom készítése. A Magyar Mezőgazdaság csapatát elsősorban magazinos újságírásra fókuszáló tudásával, tapasztalataival erősíti, az agrárszakmai tartalmak készítésébe nem kontárkodik bele, ezt meghagyja szakértő kollégái számára.
Onlineüzletág-vezető. 2018-ban került a magyarmezogazdasag.hu-hoz szerkesztőként. Előtte néhány évig szabadúszó újságíróként tevékenykedett, elsősorban az élelmiszeripart érintő témákban írt. Korábban négy évig volt a JOY szerkesztője, rendszeresen írt a Playboyba és a CKM-be, egy időben szerkesztette az Active Beauty magazint, karrierjét a Maxima magazinnál kezdte. Specialitása a szórakoztató tartalom készítése. A Magyar Mezőgazdaság csapatát elsősorban magazinos újságírásra fókuszáló tudásával, tapasztalataival erősíti, az agrárszakmai tartalmak készítésébe nem kontárkodik bele, ezt meghagyja szakértő kollégái számára.