0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 13.

Tíz év után újra felbukkant az álveszettség

Egy friss hazai Aujeszky-betegséggel kapcsolatos eset ismét ráirányította a figyelmet arra, mennyire aktuális ma is Aujeszky Aladár munkássága. A magyar tudós felismerései ma is meghatározzák az állattartás járványvédelmét.

Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes az Aujeszky-betegségtől, ugyanakkor az elmúlt napokban egy somogyi tenyésztelepen a herpeszvírus okozta fertőzés klinikai tünetei – malacelhullás, vetélések számának növekedése – jelentkeztek. A fertőzést a NÉBIH laboratóriuma szerológiai és PCR-vizsgálattal is megerősítette, majd elrendelte az érintett telep szükséges járványvédelmi és mentesítési intézkedéseket.

A házi sertéstelepek tíz évig mentesek tudtak maradni az Aujeszky-betegségtől (fotó:pixabay)

Hiába érezzük biztonságban magunkat a veszély folyamatosan jelen van, ugyanis a vaddisznók potenciális fertőzési forrást jelentenek akár a mentesített állományra, akár egyéb fajokra. A vírus előfordulása az Európában élő vaddisznó populációban 4-60% közötti. A fent említett esetnél egyelőre nem lehet tudni, hogyan ütötte fel a fejét a fertőzés.

A vaddisznók potenciális fertőzésforrások (fotó:pixabay)

Aujeszky Aladár, a mikrobiológus, aki a láthatatlan világból hozott áttörést

Dr. Aujeszky Aladár, magyar mikrobiológus, aki 1902-ben felfedezte az álveszettséget (fotó: Wikimedia Commons)

A mezőgazdaságban sok olyan szabály, gyakorlat és megszokás él, amelynek eredetéről ritkán esik szó. A fertőző betegségek elkülönítése, az állományok mentesítése vagy a kötelező oltások rendszere ma már magától értetődő, pedig ezek a mindennapi gyakorlatok egy magyar tudós, Aujeszky Aladár munkásságának köszönhetőek.

Forrás: magyarmezogazdsag.hu