0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 13.

Tíz év után újra felbukkant az álveszettség

Egy friss hazai Aujeszky-betegséggel kapcsolatos eset ismét ráirányította a figyelmet arra, mennyire aktuális ma is Aujeszky Aladár munkássága. A magyar tudós felismerései ma is meghatározzák az állattartás járványvédelmét.

Nem minden veszettség, ami annak látszik

A huszadik század elején az idegrendszeri tüneteket mutató állatok többségét egyszerűen veszettnek hitték. Aujeszky Aladár volt az, aki kimutatta, hogy létezik egy másik, önálló fertőző betegség, mely főként a sertéseket érinti és ma Aujeszky-betegségként ismerjük. Az Aujeszky-betegség, más néven álveszettség (pseudorabies) a sertés herpeszvírusa, amely halálos kimenetelű kutyára, macskára és jónéhány haszonállatra, mint például a szarvasmarhára, birkára, kecskére nézve. A fiatal megbetegedett malacok szintén elhullanak, idősebb társaik pedig életük végéig hordozók lesznek. Aujeszky Aladár 1902-ben fedezte fel ezt a vírust. A vírus emberi betegséget nem okoz, azonban fontos tudni, hogy a fagyasztással nem pusztul el, kizárólag a hús alapos főzésével lehet eliminálni.

Aujeszky felfedezése alapjaiban változtatta meg az állattartást.

Először vált lehetővé, hogy egy betegséget célzottan azonosítsanak, hogy ne kelljen egy teljes állományt indokolatlanul felszámolni és hogy megkezdődjön a szűrés és mentesítés folyamata.

Az álveszettséget (pseudorabies) 1902-ben fedezte fel Aujeszky Aladár

A járványvédelem gondolkodásmódja

Aujeszky nem csupán egy betegséget írt le, hanem új szemléletet honosított meg: a fertőzés elleni küzdelmet állományszinten kell kezelni. Ez a gondolat mára az állattartás egyik alappillére lett.

A mai telepi gyakorlatok – elkülönítés, fertőtlenítse, nyomon követés, megelőzés – mind ebből a járványtani szemléletből nőttek ki. Az állattartás így vált kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé és biztonságosabbá.

Kórlefolyás kutyáknál és macskáknál

Aujeszky által felfedezett betegség igen gyors lefolyású és gyógyíthatatlan. A kutya és a macska idegrendszerét nagyon gyorsan támadja meg a vírus, a megbetegedett egyed szemkörnyékei beduzzadnak, nyelési zavarokkal küzd, intenzív viszketés, végtaggyengeség, izomgörcsök és agresszivitás lép fel. A lappangási idő ragadozóknál 2-4 nap, a tünetek megjelenésétől számítva az állat 24-36 órán belül elpusztul.

A legnagyobb veszélynek a vadászkutyák vannak kitéve, akik közvetlenül érintkezhetnek a sebzett, vagy elhullott vaddisznó vérével, zsigereivel.

Ezek ismeretében nagyon fontos szem előtt tartani: soha ne adjunk nyers sertés- és vaddisznóhúst kedvenceinknek!

Oltások, melyek életet és megélhetést védtek

Aujeszky neve talán ma már egy betegség kapcsán ismert, de valódi öröksége sokkal tágabb. Munkássága nélkül nem léteznének ma megszokott mentesítési programok, járványvédelmi protokollok és oltási rendszerek. Amit ő tudományként lefektetett, az ma mindennapi gyakorlat az állattartásban.

Forrás: magyarmezogazdsag.hu