Gyakori tünetük a levelek mozaikos, gyűrűs vagy hálózatos sárgulása, elhalása és kóros alakváltozása; a növények elsöprűsödése; a tövek fejlődésének visszamaradása. A beteg gyümölcsök aprók maradnak, gyakran féloldalasak, élvezhetetlenek.

A málna vírusos betegségei közül málnamozaik a legelterjedtebb. Számos Rubus-fajon, így a szedren is előfordul. A betegséget több vírus okozza, ezért nehéz megjósolni, hogy a levélen melyik kórokozó váltja ki a tünetet. Általánosan elmondható, hogy a fertőzés következtében a leveleken tavasszal elszórtan szögletes, sárgászöld foltok jelennek meg, a levél sárgul, illetve a levélér mellett sárgulás figyelhető meg. A bokrok elsöprűsödnek, gyenge, vékony hajtásokat hoznak.

A betegség megelőzhető a vírusmentes szaporítóanyag előállításával, valamint a vírusvektor levéltetvek elleni rendszeres védekezéssel. A betegség a málnásokban ma már mindenütt ismert.

A málna levélsodródás vírus szintén komoly károkat okozhat. Először az USA-ban észlelték, és ott közölték a kórokozóját is. A tünetekre erős hajtástorzulás, a levelek lefelé sodródása, száradása jellemző. Emellett a levéllemez hullámosodása, a növény alacsony növése is megfigyelhető a bokrokon. A legfontosabb terjesztője a levelek torzulását, sodródását okozó kis málna-levéltetű (Aphis idaei).

A málna érklorózisa gazdanövénye a málna. A fertőzött töveken a kisebb levélerek sárgák vagy sárgászöldek, amitől sárga hálós mintázat alakul ki. Egyes fajtákon a klorózis lokalizált és a foltos levelek alakja féloldalas lehet. A málnán a tünetek három típusát (enyhe, mérsékelt és súlyos) különböztetik meg, és ezeket bizonyítottan rokon vírustörzsek okozzák.

A vírus a fertőzött szaporítóanyagon kívül a kis málna-levéltetűvel terjed. Érzékeny indikátor fajtákra (Lloyd George vagy Malling Delight) oltva mutatják ki, felderítésének ideje június–augusztus.

A köszméte sávos levélhervadása gazdaságilag fontos betegség, ami csökkenti a növények növekedését és terméshozamát. A levélereken keskeny sávú, sárgászöld elszíneződés észlelhető, a levelek aprók és alaktalanok. A kórokozó szaporítóanyaggal vihető át, fontos terjesztői a levéltetvek.

Az arabisz mozaik vírus gazdanövényköre igen széles, közülük a legfontosabbak a szamóca, málna, fekete ribiszke, szőlő, fekete bodza. A szamócán a növények törpülése az egyik általános reakció, ami a termés csökkenéséhez vezet. A levelek kanalasodnak, fodrosodnak, klorózisuk az élénksárga foltosságtól a világoszöldig változhat, de a klorotikus területeket jellemzően az erek határolják.

Málnán a fertőzés a növényállományban foltokban jelenik meg, ami a vírusvektor fonálféreg talajbeli eloszlását is mutatja. A fertőzött növényeken ültetés után két-három évvel jelennek meg a tünetek: a fiatal vesszők satnyák és nem, vagy csak kevés termést hoznak. A leveleken kis sárga foltok, érsárgulás vagy a vesszők alsóbb levelein megjelenő hálószerű sárgulás alakul ki. A vírust a fertőzött szaporítóanyag, a magok és a csecsfarkú tőfonálféreg (Xiphinema diversicaudatum) terjeszti.