0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 21.

Az erő a vidéki közösségekben rejlik

Békés vármegye kiváló minőségű termőföldje biztos alapot ad azoknak a nagy nevű élelmiszereknek, amelyek országos hírnevet szereztek a térségnek.

Évtizedek óta sikeres gasztrokulturális eseményei pedig jól mutatják, hogy a helyi alapanyagokra és az élelmiszerekre építve erős közösségi és gazdasági érték teremthető. Mindezekről is kérdeztük Kozsuch Kornélt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés vármegyei elnökét.

Kozsuch KornélKozsuch Kornél növénytermesztő mérnökként és növényvédelmi szakmérnökként évek óta meghatározó szereplője Békés vármegye agráriumának. Több szakmai szervezet vezetője: 2022 óta a NAK Békés vármegyei elnöke, a Békés vármegyei Gazdakörök Szövetségének elnöke, valamint az Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese, és ezek mellett még Kondoros alpolgármesteri pozícióját is betölti. A számos közéleti feladaton túl Kondoroson gazdálkodik, főként növénytermesztéssel foglalkozik.

Kétgyermekes családapaként és elhivatott gazdaként a helyi termelők érdekképviseletét, a fenntartható mezőgazdaság erősítését és a vidéki közösségek támogatását tartja munkája legfontosabb céljának.
Mik azok a területek, ahol ön szerint Békés vármegye országosan már most elöl jár?

– Békés vármegye 562 ezer hektár termőföldjének 96 százalékát a mezőgazdaság hasznosítja, így a térség legfőbb természeti erőforrása a termőföld. A földrajzi adottságok, az éghajlat és a talajviszonyok kifejezetten kedveznek a mezőgazdasági termelésnek. A termőföld minősége kimagasló, aranykorona-értéke hektáronként 15-45 között változik.

Fő kultúráink a kalászos gabonák, a kukorica és a napraforgó, azonban a 2022-es rendkívüli aszály érezhető átrendezést hozott. A kukorica termőterülete mintegy 40 százalékkal csökkent, helyét részben az őszi gabonafélék és a napraforgó vették át. Ezek termesztéséhez kellő tapasztalattal rendelkezünk, ugyanakkor a jövő egyik fő kihívása a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. Szükségessé válik az agrotechnológia fejlesztése, a vízmegtartó technológiák előtérbe helyezése, az öntözés lehetőségének a kihasználása, valamint annak átgondolása, hogy mely növényfajokat érdemes termeszteni, melyek viselik jobban a szárazságot.

A termőterület nagyságát tekintve országos szinten élenjárunk az őszi búza, a napraforgó és a pattogatni való kukorica, valamint a görögdinnye termesztésében.

Békésben található hazánk második legnagyobb mesterséges halastórendszere, aminek köszönhetően a haltermelésben is kiemelkedő a szerepünk.

Mit gondol, a vízmegtartó gazdálkodásban milyen helyi megoldások hozhatnak valóban áttörést?

– Az elmúlt időszakban a vízügyi hatósággal közösen elkészítettük a Békés vármegye öntözési terve című dokumentumot, és eljuttattuk a döntéshozókhoz. Bízunk benne, hogy a közeljövőben elsőbbséget élvez majd a legjobb termőképességű területeink öntözhetőségének biztosítása, hiszen ez kulcsfontosságú a versenyképes, fenntartható termeléshez.

Békés vármegyében vízmegtartáshoz kapcsolódó mintaprojekt indult a vízügyi hatóság együttműködésével. A gazdálkodók felajánlhattak területeket időszakos elárasztásra, amelyek közül a vízügyi hatóság választotta ki az arra legalkalmasabbakat, és jelenleg is zajlanak a vízzel való feltöltések. Személyesen ellenőriztem ezen munkálatokat, és meggyőződtem az így kialakult vizes élőhelyek rendkívül kedvező ökológiai és minden bizonnyal az emelkedő talajvízszint miatti ökonómiai hatásairól.

Fotó: MMG archív
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság