A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara törekszik, hogy minél fiatalabb korban megismertesse a gyermekeket az agráriummal. Békés vármegyében rajzpályázatot hirdetünk óvodásoknak, általános iskolásoknak különböző mezőgazdasági témákban. A pályázatnak minden évben nagy sikere van, több száz pályamű érkezik be.
Szorosan együttműködünk az általános iskolákkal, pályaorientációs programok szervezésével népszerűsítjük az agrárszakképzést, az agrárszakmákat oktató iskolákat, ahol az elméleti képzésen kívül magas szintű gyakorlati oktatás is folyik. Ráadásul a tanulók a duális képzés keretén belül növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, gépészettel, élelmiszeriparral foglalkozó gazdálkodóknál, munkahelyi körülmények között is szereznek tapasztalatot a választott szakmában.
Az agrárium, az oktatás és a turizmus szorosan összefüggnek, különösen a vidékfejlesztésben és a fenntartható gazdasági növekedésben.
Az agroturizmus óriási kiaknázatlan lehetőségeket rejt magában. A gazdálkodók számára kiegészítő jövedelemforrást jelent a vendéglátás és a kapcsolódó szolgáltatások (pl. helyi termékek értékesítése, szállásadás). A turisták tradicionális élményeket keresnek, és szívesen fogyasztanak helyi, minőségi termékeket. Ez segíti az itteni gazdaságot és a hagyományos iparágak fennmaradását. A falusi és vidéki turizmus lehetőséget ad a természeti környezet, a falusi életmód és a kulturális örökség bemutatására a városi élet hátrányaitól menekülő vendégek számára.
Összességében a három terület (agrárium, oktatás, turizmus) együttműködése hozzájárul a vidéki munkahelyteremtéshez, a helyi közösségek erősítéséhez, a kulturális örökség megőrzéséhez és a fenntartható fejlődéshez.
Milyen a hangulat az ESG-elvárásokkal kapcsolatban? Mit tehet a NAK annak érdekében, hogy az ESG ne csak egy újabb megfelelési kötelezettségnek tűnjön, hanem valódi szakmai és gazdasági lehetőségnek?
– Fontos megemlíteni, hogy bár a magyar ESG-törvény és az uniós CSRD-irányelv az úgynevezett Omnibus-módosítás miatt jelenleg még nem ír elő kötelező jelentéskészítést az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások számára, a beszállítói láncokban már most is egyre gyakrabban megjelennek a fenntarthatósági követelmények. A nagyvállalatok ugyanis kiterjesztik az ESG-szabályokat partnereikre is, ez a tendencia már Magyarországon is érzékelhető.
Így megnő a különböző fenntarthatósági minősítési rendszereknek a jelentősége, mint az Ecovadis, B-Corp, UN Global Compact, CDP, SBTi is. Ezek a nemzetközi fenntarthatósági értékelőrendszerek már ma is sok beszállítói láncban alapkövetelmények, és komoly versenyelőnyt jelenthet mindazoknak, akik megszerzik. Az Ecovadis-minősítés segít a vállalatoknak abban, hogy objektíven felmérjék saját ESG-teljesítményüket, és hitelesen kommunikálják partnereik felé, hogy felelősen, átláthatóan működnek. A magyar élelmiszeripari szereplők számára ez kulcs lehet az exportpiacokra lépéshez és a nemzetközi partnerségek bővítéséhez.
Igaz, hogy a vállalatoknak adatokat kell gyűjteniük, kockázatokat kell elemezniük és bizonyos vállalatméret felett jelentéseket készíteniük, de mindez átláthatóbb, hatékonyabb működést eredményez. Az uniós és hazai szabályozás fokozatosan vezeti be a kötelezettségeket, hogy legyen idő a felkészülésre.
Az ESG nem csupán megfelelési kényszer: a fenntarthatóság üzleti érdek. Az energia- és erőforrás-megtakarítás közvetlen költségcsökkentést hoz, a környezettudatos működés erősíti a vállalatok piaci megítélését – különösen az exportpiacokon. A digitalizáció, a precíziós gazdálkodás és az automatizált adatrögzítés pedig lehetővé teszi, hogy a jelentésekhez szükséges információkat hatékonyan, emberi erőforrást kímélve gyűjtsék.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatja az élelmiszeripari szereplők felkészülését az egyre szigorodó fenntarthatósági elvárásokra. A cél, hogy a hazai vállalatok az adminisztratív terhek helyett stratégiai fejlesztési lehetőséget lássanak az ESG-ben.
