0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 4.

Vecsési káposzta: hagyomány modern köntösben

Kevés olyan település van, ahol egyetlen növénykultúra annyira meghatározza a helyi gazdaságot, identitást és mindennapi életet, mint Vecsés. A településen csaknem 90 családi savanyítóüzem működik, amely mögött egyre modernebb technológiai háttér áll

Frühwirth Péterrel, a környék egyik legnagyobb termelőjével és feldolgozójával, a Früh-Ker Kft. tulajdonosával beszélgettünk családi hagyományról, korszerű termesztéstechnológiáról és a további fejlesztési irányokról.

A török dúlás után elnéptelenedett Vecsés, az 1786-os újratelepítéskor Grassalkovich Antal herceg olyan sváb családokat hívott a térségbe, akik élen jártak a földművelésben. Frühwirth Péter családja egyike annak az ötven ősi famíliának, akik az elsők között telepedtek le a környéken. A családi hagyomány a több mint kétszáz év alatt fennmaradt, a fahordóban érlelt savanyút mára felváltotta a korszerű fermentált technológia. Az egykori Gödöllői Agrártudományi Egyetem élelmiszertartósító szakiskolájának elvégzése után Péter 1994-ben csatlakozott a családi céghez. A generációk közötti összefogás és a tudatos termékfejlesztés hamar beérett: 1998-ra a savanyítóüzem forgalma annyira fellendült, hogy a szántóföldi munkákat háttérbe szorítva minden erejükkel a gyártásra és az értékesítésre fókuszáltak.

A káposzta betakarítása a legmunkaigényesebb folyamat (Fotó: Déri Tímea Katalin)
A cég életében 2013-ban következett be az újabb stratégiai fordulat: a család úgy döntött, hogy a feldolgozás mellé visszahozzák a másfél évtizedre felhagyott szántóföldi zöldségtermelést a fajtaválaszték saját igényekre szabhatósága és az egyöntetű minőség érdekében. Jelenleg 20 hektáron termesztenek káposztát, 80-100 tonna közötti hektáronkénti hozammal.

Extenzív helyett intenzív

Vecsés határában a termőföld ma már kincs, hiszen a logisztikai központok és lakóparkok gyűrűjében a mezőgazdasági területek folyamatosan szűkülnek. A klímaváltozás és az egyre gyakoribb aszályos évek megkövetelték az áttérést az intenzív, öntözéses és folyamatos tápanyag-utánpótlású technológiára. A vetésforgó szigorú betartása (4-5 év) alapvető a talajlakó kártevők és a specifikus gombás betegségek elkerülése érdekében. A pihentetett területeket szerves trágyázzák, és gyakran vetnek takarónövényeket, például facéliát. Ez utóbbi nemcsak a talaj szerkezetét javítja, hanem méhlegelőként is funkcionál, segítve a helyi méhészeket, akikkel a cég szoros kapcsolatot ápol.

Speedie tálcás palántákkal hatékony a munka (Fotó: Varga Norbert)

A feldolgozóüzem 52 hétből 51-ben üzemel, ami folyamatos alapanyag-utánpótlást igényel. Ezt rendkívül pontosan kidolgozott ültetési menetrenddel érik el, a palántákat a felgyői Grow Group Palánta Kft. neveli. Az ültetés március elején indul Manessa fajtával. A korai állományt fátyolfóliás takarással védik a tavaszi fagyoktól. Kéthetente ültetnek egészen június közepéig. A korai fajták június elejére érnek be, míg a késő őszi, hosszabb tenyészidejű fajták adják a savanyítási és tárolási alapanyag gerincét. Az ültetéshez olasz gyártmányú precíziós gépeket és 216 cellás, „speedie” tálcás palántákat használnak, amelyek fejlett gyökérzete gyorsabb eredést és egyöntetűbb állományt biztosít. Mivel a káposzta vízigényes kultúra, a termesztés alapfeltétele a biztos öntözési háttér, ők hazai forrásból beszerzett öntöződobokkal dolgoznak.

A palántázógép egyenletes kelést biztosít (Fotó: Varga Norbert)
Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: