„Egyes gyümölcsborok szőlőbor alapon készülnek. Bizonyos esetekben 30-50 százalékban tartalmaznak, de például a bodzavirágnál ez 100 százalék. Készítettem kolbászbort, hónapokon keresztül kísérleteztem vele. Sokan kérdezték, beleáztattam a kolbászt a borba? Nem, a medvehagyma levelet használtam fel, Sauvignon blanc alapborral tudtam megalkotni. Kiváló lett”- mosolygott Palik László, aki kifogyhatatlan az ötletekből. A „kolbászbort” az ínyencek kedvelték, ebéd előtt fogyasztják, vagy lezárnak vele egy pörköltet.
Nyírmeggyes majdhogy az ország közepe, ha megnézzük Nagy-Magyarország térképét, nem is igen tévedünk. Alföldi település, kicsit jobb minőségű humuszos-homoktalajon, ami a gyümölcstermesztés számára ideális. Az 50-60-as évektől kezdődően óriási alma-, barackültetvények, csemegeszőlő, ribizli, köszméte volt a település határában, szinte mindenféle gyümölcsöt termesztettek. A faluról a legelső írásos említés 1272-ből származik.
„Sokat változott az utóbbi időben, főleg a gyümölcstermesztés összetétele. Elindultunk az almával, amit folyamatosan cserélt le a meggy. Érdekes, hogy nálunk minden utcában, benn az udvarokban is meggyfák voltak, de korábban nagyobb mennyiségben nem termesztették. A 80-as évektől folyamatosan indult a meggytermesztés, ami a rendszerváltás után megerősödött. Nyírmeggyes nevéhez hűen jelentős meggyterületeink vannak, a többi gyümölcs már minimális, csak a házi kertekben található, szőlő pedig nagyrészt eltűnt a területről”- adott kis helyzetelemzést a település polgármestere, Szondi Csaba.

Amikor arról faggattam, jó másfél éve miért merült fel egy gyümölcsbor verseny megszervezésének ötlete, a szakember elmondta, maguk is készítenek gyümölcsbort, s borversenyekre járva, kicsit mellőzöttnek érezték ezt a területet. Azt gondolták, megpróbálják felkarolni a gyümölcsborok világát, s úgy érezte, erre a település neve is kötelezi. 2025 tavaszán véglegesen eldöntötték, hogy megvalósítják, s elindult a szervezés. Nyár közepén már megvolt az időpont, megkeresték azokat a gazdákat, akik gyümölcstermesztéssel, gyümölcsbor készítéssel foglalkoznak. Először csak a környéken, majd országosan, s jött az ötlet, legyen egész Kárpát-medencei esemény belőle. Utólag nézve elmondható, hogy az ötlet sikeres volt, hiszen a magyarlakta területekről mindenhonnan érkeztek gyümölcsborok.
– fogalmazta meg tapasztalatát a település első embere, hogy a piacon választékbővítésként jelenhetnek meg a gyümölcsborok. Természetesen soha nem lesz a bor konkurenciája, ugyanakkor azt látni, hogy a borverseny eredményhirdetését követően gyorsan fogytak a kihelyezett minták. Ráadásul a gyümölcsborokból soha nem lehet olyan tömegben terméket előállítani, mint a szőlő esetében. Véleménye szerint a gyümölcsborok ma még kuriózumnak számítanak, kevesen mernek belevágni a készítésébe.
Beszélgetésünk végén Szondi Csaba hozzátette, a rendezvény sikere nem egy emberé, hanem az őt segítő kollégáié is, de melléjük álltak egyéni vállalkozók, különböző szervezetek, akik bíztak abban, hogy színvonalas lesz a rendezvény. Mint mondta, ezzel a csapattal, a támogatásukkal lesz jövője a Kárpát-medencei Gyümölcsbor Versenynek.





