A francia kormány februárban mutatta be a Nemzeti Élelmezési, Táplálkozási és Klímastratégiát (SNANC), című dokumentumot, amely a 2025–2030 közötti időszakra határozza meg az élelmezési, táplálkozási és klímapolitikai irányokat. A stratégia a 2021-es Klíma- és Ellenállóképességi Törvényre épül, és a polgári klímaegyezmény javaslataiból is merít.
Forrás: Freepik
A végleges szöveg politikailag érzékeny kompromisszum:
A különbségtétel nem véletlen.
A stratégia szerint egyes importált termékek – például a dél-amerikai marhahús – hozzájárulnak az erdőirtáshoz, miközben Franciaország fehérjeimport-függősége is kockázatot jelent. Ugyanakkor a hazai állattenyésztés visszaszorítását a kormány nem kívánta nyíltan napirendre tűzni.
A dokumentum szerint az élelmiszer-fogyasztás a francia teljes fogyasztási karbonlábnyom 24%-át adja, miközben a szív- és érrendszeri halálozás mintegy 30%-a összefüggésbe hozható a nem megfelelő táplálkozással. Emellett a lakosság 16%-a érintett élelmiszer-bizonytalanságban.
Politikai aknamezőn a húsfogyasztás
A dokumentum eredetileg 2023-ban jelent volna meg, ám a húsfogyasztás csökkentésére vonatkozó ajánlások miatt hónapokig elakadt a miniszterelnöki hivatalban. A korábbi, szigorúbb megfogalmazásokat felpuhították, végül a „csökkentés” helyett a „korlátozás” szó maradt a hazai húsfogyasztásra vonatkozóan.
Az agrár-külkereskedelmi többlet Franciaországban az elmúlt években folyamatosan zsugorodott, és mára több évtizedes mélypontra süllyedt.
A hagyományosan erős exportágazatok – köztük a marha- és tejtermelés – versenyképessége gyengült, miközben az inputköltségek (energia, takarmány, műtrágya) tartósan magas szinten maradtak.
