A gazdák jövedelmezősége is romlott, az ágazat demográfiai helyzete is romlott, gyorsul a gazdaságfeladások üteme, az utánpótlás bizonytalan.
Ebben a feszült gazdasági és társadalmi környezetben a kormány erős nyomás alá került. A termelők az elmúlt hónapokban több alkalommal demonstráltak – részben a szarvasmarhákat érintő bőrcsomósodáskór (LSD) szigorú hatósági kezelése, részben az EU–Mercosur megállapodás miatt, amely szerintük tovább növelné az importnyomást. A vidéki térségekben mindez nem csupán szakmai, hanem politikai kérdéssé is vált.
A februári Párizsi Mezőgazdasági Kiállítás (Salon International de l’Agriculture) hagyományosan az agrárpolitikai bejelentések színtere, ezért a kormány már a rendezvény előtt igyekezett gesztusokat tenni. Enyhítéseket és célzott támogatásokat helyezett kilátásba, gyorsított adminisztrációt ígért egyes beruházásoknál, valamint bejelentette egy úgynevezett „rendkívüli agrártörvény” előkészítését.
A húsfogyasztásról szóló stratégiai vita tehát nem légüres térben zajlik, a kormány egyszerre próbál megfelelni a klíma- és egészségpolitikai elvárásoknak, valamint stabilizálni egy megrendült, politikailag is érzékeny agrárszektort.
A stratégia ugyanakkor egyértelműen kimondja, hogy a húsfogyasztás mérséklésének együtt kell járnia a növényi fehérjeforrások arányának növelésével. Ez összhangban van az európai fehérjestratégiákkal, amelyek a szójaimport csökkentését és a hüvelyesek termesztésének bővítését célozzák.
Egészség és klíma kéz a kézben
Franciaország nincs egyedül. Németország 2024-ben frissített táplálkozási ajánlásai már a növényi alapú étrend irányába mozdultak el, heti 300 gramm alatti húsfogyasztást javasolva. Dániában a klímaszempontok explicit módon bekerültek a hivatalos étrendi irányelvekbe, míg Hollandiában régóta cél a „flexitáriánus” modell erősítése.
Az importhús kérdése különösen érzékeny az EU–Mercosur megállapodás miatt, amely dél-amerikai marhahús nagyobb mennyiségű beáramlását teheti lehetővé. A környezetvédelmi szervezetek az amazóniai erdőirtásra, az európai gazdák pedig a versenyhátrányra hivatkoznak.
Magyarország: mérsékelt fogyasztás, erős állattenyésztés
Hazánkban a húsfogyasztás szerkezete eltér a francia mintától: a baromfi dominál, a sertéshús továbbra is meghatározó, míg a marhahús aránya alacsonyabb. Az egy főre jutó éves húsfogyasztás 60–70 kilogramm körül alakul, ami az uniós középmezőnybe sorolja az országot.
A hazai agrárpolitika ugyanakkor az állattenyésztés versenyképességének megőrzésére fókuszál, különösen a sertés- és baromfiágazatban.
A fenntarthatósági szempontok is egyre hangsúlyosabbá válnak, különösen a fehérjeimport-függőség és a takarmányalapanyag-ellátás kérdésében.
Ugyanakkor a hivatalos hazai étrendi ajánlások kevésbé helyezik a hangsúlyt a húsfogyasztás kifejezett csökkentésére, inkább a
kiegyensúlyozott, változatos táplálkozást, a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint az egészséges életmód komplex megközelítését emelik ki.
