Biorépa babáknak
A vállalat 2002-ben tette meg az első lépéseket az ökogazdálkodás felé. Mára a 3000 hektáros összterületből 2300 hektáron folytatnak minősített bio termelést. A terület 10%-a rét és legelő, a többi szántóföld, amelynek jelentős része öntözhető. A biokertészeti ágazat 2011-ben indult el a HIPP-pel közös sárgarépa-termesztéssel, melynek technológiai kidolgozásában a szomszédos Rábcakapi Biokertészet volt a segítségükre. 2026-ra a céljuk a 90–100 hektáros stabil kertészeti terület fenntartása. A szántást a gyomnyomás miatt egyelőre nem vezették ki, de bakhátas művelést és modern gyomkezelést (kamerás kultivátorok, gyomfésűk) alkalmaznak. A munkaerőhiányra válaszul a gazdaság már a lézeres gyomirtó berendezések beszerzését tervezi. A növényvédelemben a preventiv védekezést részesítik előnyben, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a monitorozásra, illetve a hasznos élő szervezetek alkalmazására. Évente 3-4 millió palántát ültetnek el kiemelt figyelmet fordítva a rezisztens fajtákra. Főbb terményeik és tavalyi terméseredményeik, amelybe ugyancsak beavatott minket Sáhó András: sárgarépa (400 t), burgonya (600 t), kápia paprika (100 t), jalapeno (140 t) és fűszerpaprika (600 t). A kínálatot sütőtök, vöröshagyma, brokkoli, karfiol és csemegekukorica is színesíti.
A gazdaság saját hűtőházi és feldolgozó kapacitása (3000 m²) lehetővé teszi a termékek teljes körű előkészítését. 900 tonnát képesek 0 fokon, 99-100%-os páratartalom mellett tárolni, ami a sárgarépa esetében alapvető a minőség megőrzéséhez, a csomagolóüzemben pedig 0,5 kg-tól 2 kg-ig képesek mérni és csomagolni, akár környezetbarát, lebomló csomagolásba is.
A tavaly épült fűszerpaprika-szárító napi 10 tonna kapacitású. Itt nemcsak a paprikát, hanem tavasszal búza- és árpafüvet, nyáron zöldleveleseket, télen pedig a „selejtnek” minősített, de beltartalmilag kiváló zöldségek (hagyma, répa) kockázott szárítmányait állítják elő.
A szakmai nap közönségének kérdéseire válaszolva Sáhó András rávilágított a gazdaság értékesítési szerkezetére is. A stratégia alapvetően kettéválik a feldolgozottsági szint szerint: a frisspiaci zöldség- és gabonatermékek friss áruként értékesített része 100 százalékban a hazai piacon talál gazdára, míg a magasabb hozzáadott értékű, szárított vagy feldolgozott termékek 95 százaléka Nyugat- és Dél-Európa piacaira kerül. Az üzemvezető kiemelte: a cél az, hogy a hozzáadott érték Magyarországon realizálódjon. A feldolgozás, a tisztítás, a válogatás és a csomagolás helyben történik, így a hazai munkaerőt és technológiát használva válik a nagyszentjánosi alapanyagból prémium exporttermék. A résztvevők az integrációs lehetőségekről is érdeklődtek, hiszen a Zrt. jelentős raktárkapacitással és modern feldolgozóüzemmel rendelkezik. Sáhó András elmondta: bár a infrastruktúra alkalmas lenne más gazdák terményeinek befogadására is, jelenleg a saját rendszereik finomhangolására koncentrálnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben a jövőben szabad kapacitásaik keletkeznek, nyitottak lesznek a környékbeli biotermelőkkel való együttműködésre és az integrációra.
