Bevételi forrás lett a szalma

A gombaipar legfőképpen gabonaszalmákat és baromfitrágyát használ. Mára a szalma második bevételi forrás lett, így nem mindegy, hektáronként hány tonnát tudnak bálázni. Ennek megfelelően választanak gabonahibrideket, amelyek szalmakihozatala és szemtermése is magas.

Az ilyen hibridek azonban a szélsőséges nyári viharokban könnyen megdőlnek, emiatt szárszilárdító anyagokat ajánlanak a termelőknek. Ezek a növekedés­sza­bályozók a kalászos növények, például búza és árpa szárszilárdítására, megdőlésének megelőzésére, valamint szárazságtűrésének és betegségekkel szembeni ellenálló képességének növelésére szolgálnak. Rövidítik az ízközöket, vastagítják a szárat, erősítik a koronagyökeret. Nem is lenne ezzel semmi gond, ha ezek a hatóanyagok nem lennének kémiailag olyan stabilak, hogy a szermaradvány kimutatható a gabonában, pékárukban, a szalmában, és ezért aztán a termesztett gombában is.

A különböző nemzetek gombater­mesztő vállalkozásainak érdekeit és közös erőfeszítéseit az Európai Gombater­mesz­tők Szövetsége (GEPC) érvényesíti. Az új jelenséggel szembesülve minden nemzeti gombaipar jelentette a szövetségnek a mérések eredményeit, és közösen igyekeztek megoldásokat keresni. Természetesen a mepikvát és klórmekvát hatóanyagokra megállapítottak egy MRL egységet, azaz legmagasabb megengedett maradékszintet az élelmiszerekben. Mivel a két hatóanyag humán egészségre gyakorolt hatása még pontosan nem ismert, az MRL szám az élelmiszertermelő ágazatok kitettségétől és lobbierejétől is függ.

Rendszeresen mérjük

Árpában 4 mg/kg, búzában 3 mg/kg a megengedett legmagasabb szermaradék, a termesztett gombákban már csak 0,5 mg/kg mepikvát és sói összesen, mepikvát-kloridban kifejezve. A mepikvát és klórmekvát meghatározott MRL-értékének túl alacsony szintje a termesztett gombák esetében jelentős kereskedelmi következményekkel járna az EU-n belül. Az alacsony MRL-ek meghatározása nem támogatná a kisebb termesztőket, akik nem képesek elkerülni az ilyen szermaradványokat a termesztett gombákban, mivel nem feltétlenül tudják, hogy milyen szalmát kezeltek szárszilárdítókkal, és nem rendelkeznek anyagi forrásokkal ahhoz, hogy monitoringrendszert működtessenek a vegyszernek kitett nyersanyagok kiszűrésére. A kis cégektől nem várható el, hogy az összes szalmát elemezzék, mielőtt felhasználnák a gombatermesztésben.

Ennek a problémának a kezelése érdekében mérési adatok bázisát hozta létre a GEPC, amiből jól látszik, hogy a szermaradék mennyisége széles tartományban ingadozik az időjárástól és országoktól függően. A lengyel, spanyol és francia gombatermesztők aggódhatnak a jelenlegi határérték miatt, náluk ugyanis a gazdák meglehetősen sok szárszilárdítót használnak. Hazánkban a mérési eredmények megnyugtatóak. A Bio-Fungi Kft. hazánkat képviselve a GEPC szövetségben, rendszeresen megosztja az akkreditált kémiai analitikai laboratóriumok mérési eredményeit a szervezettel.