Felmagasodott, pusztult
Az elöregedő ültetvényben több probléma üti fel a fejét és válik egyre súlyosabbá. A fák koronái zárulnak, önárnyékolás alakul ki. A fényhiány miatt pedig gyengébb lesz a rügydifferenciálódás, ráadásul az alsó ágrészek pusztulnak, csak a fák teteje terem. A fák túlságosan felmagasodnak, az elsűrűsödés mellett emiatt is kevésbé hatékony a növényvédelem. Nehezebb elvégezni a gépi munkákat, az ültetvény rosszul járható, különösen a rendszeres metszésben nem részesített parcellákon. Felszaporodnak a tapló- és más farontó gombák, ami ág- és fapusztulásokat okoz. Tuba Katalin vizsgálatai (Nyugat-Magyarországi Egyetem) Stereum hirsutum, Tremella foliacea, Phellinus contiguus, Exidia glandulosa és más fajokat mutattak ki az ültetvényben vett mintákból.
Mindezek következménye a csökkenő termésmennyiség, egyre nehezebb gazdaságosan fenntartani az ültetvényt. Mindazonáltal nagyok a különbségek a parcellák között: a rendszeresen metszettek, ritkítottak lényegesen jobb termőképességűek, de gombafertőzések, ágelhalások idős korban ezeken is megjelennek.
Az ágpusztulást okozó gombák a metszési sebeken keresztül fertőznek, és egyes szakirodalmi beszámolók szerint fajösszetételük hasonló a szőlő fás részeinek pusztulását okozó (esca) kórokozó-együtteshez.
Tapasztalatok és javaslatok
A parcellafelújítást halaszthatatlannak ítéltük, de megkezdése előtt igyekeztünk tájékozódni, amire a korábbi tapasztalatok alapján volt lehetőség. Az észak-somogyi termőtájban van egy, a boglárinál is jóval idősebb, nagy felületű mogyoróültetvény (Béndekpuszta), amelyet ugyan már régóta nem művelnek gyümölcsösként, azonban egy korábbi, tőben visszavágás után a bokrok jól felújultak és ma is egészséges, jelentős pusztulásoktól mentes az állomány. A termelői csoport más ültetvényén is történt korábban drasztikus ifjító metszés, és azon a parcellán szerzett tapasztalatok is tanulságosak voltak. Az idős vázágakat fűrészelték vissza 1,5-2 méter magasságban, és a felújítást a belőlük fejlődő növedékre alapozták.
Más parcellákon a tősarjakra igyekeztek a fák felújítását alapozni: itt az elképzelés az idős részek fokozatos leváltása az alulról fejlődő növedékkel.
Szakértő kollégáktól is kaptunk tanácsokat. Tuba Katalin szerint a mogyorófák ifjításához az alulról előtörő tősarjakat érdemes felhasználni, és fokozott figyelmet fordítani a metszési sebek kezelésére. Kalmár Klementina, a MATE Gyümölcstermesztési Kutatóközpont munkatársa a fokozatos, nem egyszerre történő visszavágást javasolta. Feltételezhető, hogy szívó ágrészek meghagyása csökkenti a visszavágási sokkot, emellett érdemes figyelmet fordítani a talajállapot javítására is. A talaj jobb levegőzöttsége, az aktívabb talajélet is segítheti a fák kondíciójának javítását, ami hozzájárulhat a felújítás sikeréhez. Feltételezhető az összefüggés a tápanyag-ellátottság és a farészek egészségi állapota, farontó gombákra érzékenysége között. Gutermuth Ádám növényorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy a visszafűrészelés utáni gyors és gondos sebkezelés mellett Trichoderma antagonista gombafajokat tartalmazó biológiai készítmények alkalmazása is indokolt.
