0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 20.

Földimogyoró: a klímaváltozás nyertese

A földimogyoró az Újvilág szülötte, Észak- és Dél-Amerikában egyaránt elterjedt, de Szíriában sem ismeretlen. Szűkebb környezetünkben Romániában és Bulgáriában találkozhatunk vele, és hazánkban is termesztették már az 1950-es években.

Balla Zoltán fajtanemesítő 2013-ban kezdett foglalkozni a földimogyoróval Nagy János professzor fölvetésére, sokan jártak a növények csodájára a bemutatókertben.

Valamikor az Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet rendelkezett saját fajtával, amit Kiszombori névre kereszteltek. Az 1950-es években Medgyesegyházán már mintegy 300 hektáron termesztették, ám rövid időn belül abbahagyták, mert nem tudták kielégíteni a rendkívül nagy kézimunkaerő-igényét.

Az alapokat a génbankból és különböző helyekről gyűjtötte össze Balla Zoltán, így indult a saját földimogyoró-nemesítés.

Pozitív tömegszelekcióval 2019-re magánszemélyként három önálló fajtát jelentett be állami minősítésre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a gazdasági értékmérést itthon is el tudta végezni, a DUS-vizsgálatra viszont a fajtajelölteket ki kellett küldeni Bulgáriába. Tavaly megkapták az eredményeket, a DUS-vizsgálaton mindhárom megfelelt, a gazdasági értékmérésen szintén, magasan verték a bolgároktól érkezett standardokat.

A földimogyoró kevéssé érzékeny az aszályos időjárásra, a termesztése előtti talajművelés, valamint a vetés kukoricatechnológiára épül, ha pedig szükség van rá, leginkább a szójából vehető át a gyomirtási mód, bár nincsenek engedélyezett készítmények. Május első dekádjában sík területre vetik, ami a vegetáció során válik bakhátassá. A megtermékenyült virág kacsot növeszt, amely már „belenő” a talajba, ugyanis a földimogyoró csak ott képes kifejleszteni a termését. Éppen ezért a lehető legközelebb kell hozni a földet a növényhez, ami egy töltögetőkapával könnyen megoldható.

A tömegszelekció egyik célja az volt, hogy egy rövidebb és egy hosszabb tenyészidejű fajta szülessen.

A földimogyoró tenyészideje Magyarországon 143-146 nap, a májusi vetéssel szeptember közepére érik be. Ha viszont hamarabb csapadékosra fordul az őszi idő, akkor nehéz a betakarítás. Balla Zoltán ezért is keresett rövidebb tenyészidejű, kisebb lombozatú fajtát. Az sem mindegy, hogy három-négy, vagy csak két szemet találunk egy hüvelyben. A nagyobb szemű a frisspiacon lehet keresett, a kisebb inkább ipari felhasználásra kerül. Az ipari célra termesztett földimogyoró olajtartalma eléri az 52-54%-ot, fehérjetartalma 24%.

A mogyoró folyamatosan virágzik, az első kötést június 10. körül hozza, majd jönnek a többiek, ám csak két-három emelet érik be biztonsággal. Ha túl sokáig tartják száron, akkor az első kötést megtámadja a drótféreg, a fonálféreg, a mezei pocok. Egy tő alatt 30-60 hüvely is megterem, a hektáronként betakarított termés pedig eléri és évjárattól függően meg is haladja a 2 tonnát.

Lehet a vetést szakaszolni, a kétnapos eltolás már segít széthúzni a betakarításkori munkacsúcsot.

Egyelőre a Homokhátságon, Mórahalom és Zákányszék körzetében termesztenek földimogyorót, az ottani kis gazdaságok számára kínál lehetőséget a megélhetésre. Érdemes lenne beépíteni a földimogyorót a fehérjeprogramba, ugyanis a szarvasmarhák nagyon kedvelik, és a zöldítésben is hasznosítható lenne. A dél-alföldi régióban negyedik éve termesztik üzemszerűen, gyűlnek a tapasztalatok, s már most látszik, hogy jövedelmező kultúra.

Zákányszéken Balla Zoltán kollégáival és nagyon jó barátaival, Kővári Róberttel és Dobó Jenővel fogott iparszerű termesztésbe. Lehetne nagyobb területen is vetni, ma még a feldolgozás jelenti a szűk keresztmetszetet. Sokan keresik a nemesítőt, akik homoktalajon szeretnék termelni, de egyáltalán nem mindegy, milyen homoktalajról van szó. Ha sötétebb színű, humuszos, akkor ezt a talajoldatból a termés héja felveszi, megszürkül, olyan, mintha penészes lenne, amit nem értékelnek a vásárlók. Ráadásul kötöttebb talajon a héjból nem lehet kiszedni a szennyeződést, a rögöket.

Legjobb tápanyag nélküli „vakolóhomokon” termeszteni, viszont kelesztő öntözés és lombtrágya adható a növénynek.

Öntözni virágzásig lehet, bár a növények jól viselik a szárazságot, a meleget, a légköri aszályt.

Ebben az évben már felszaporítják a fajtákat, engedélyezett fajtaként pedig 2022-ben lesznek bejegyezve. Balla Zoltán úgy gondolja, elegendő lesz két fajtát kivinni a termesztésbe. Hektáronként 100 kilogramm körüli vetőmagmennyiségre van szükség, a fajta négy évig visszavethető. A vetésforgóba jól beilleszthető, kiváló kultúrállapotú talajt hagy maga után.

Balla Zoltán céljai között szerepel egy integrátori szervezet létrehozása, ezzel lehetne megőrizni a létrejött innovációt, és megoldani a felvásárlást, feldolgozást. Elsődleges cél, hogy a „termőföldtől az asztalig” programot meg lehessen valósítani, saját vetőmagból, hazai földön megtermelni, majd elkészíteni a GM-mentes magyar terméket, ami lehet pirított mag, olaj vagy éppen mogyoróvaj.

Forrás: Kertészet és Szőlészet