0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. február 26.

Út a mikroszkóptól a konyhaasztalig

A kihívásokkal teli 21. században a növénynemesítők már nem nélkülözhetik a modern tudományos eredményeket és módszereket a versenyképes fajták és hibridek előállítása során.

Szerző: dr. Lantos Csaba

A biotechnológiai eljárások nem helyettesítik, hanem kiegészítik a klasszikus nemesítési metodikákat. A kettőzött haploid vagy dihaploid (DH) módszerek számos előnyt kínálnak gazdasági növényeink nemesítőinek. Alkalmazásukkal a nemesítés folyamata felgyorsítható, egy lépésben érhető el a genetikailag tiszta állapot, mely megkönnyíti és gyorsítja a szelekciós folyamatot. Így a DH-módszerek alkalmazásával hamarabb érhetjük el a kitűzött nemesítési célokat, és léphetünk piacra.

A DH-módszerek felfedezése, kutatása és innovatív alkalmazása kiváló példa arra, ahogy az alapkutatás a gyakorlat szerves részévé válik. A múlt század derekán La Rue egy nemzetközi botanikai kongresszuson tartott előadást nyitvatermő növények pollenjének (haploid sejtjeinek) szövetszerveződéséről, ekkor még több kutatótársa a „képzelet vad szárnyalásának” tartotta beszámolóját. Mára azonban ez jelentősen megváltozott.

A kutatók közel 400 növényi fajban fókuszáltak a haploid sejtekből (petesejt vagy éretlen pollen) történő DH-növény előállítási módszerek fejlesztésére. Több ezerre tehető az e módszerekkel előállított fajták és hibridek száma a világon, kenyérbúzából megközelítőleg 300 DH eredetű fajta került közter­mesztésbe.

A piacvezető növénynemesítő cégek ma már kizárólag DH-módszerekre alapozzák árpa-, illetve repcenemesítésüket, évente több tízezres nagyságrendben állítják elő a DH-növényeket, melyek közül szigorú szelekciós szűrőn keresztül választják ki a jövő versenyképes fajtáit és hibridjeit.

1. ábra: In vitro androgenezis lépései: a – mikrospóra, b – mikrospóra eredetű embrió, c – portoktenyészetben fejlődött embriók, d – belőlük regenerált növények, e – üvegházi körülményekhez alkalmazkodott zöld növények
1. ábra: In vitro androgenezis lépései: a – mikrospóra, b – mikrospóra eredetű embrió, c – portoktenyészetben fejlődött embriók, d – belőlük regenerált növények, e – üvegházi körülményekhez alkalmazkodott zöld növények

A Gabonakutató Nonprofit Kft.-ben több évtizedes múltra tekint vissza a DH-módszerek fejlesztése és nemesítési célú felhasználása. Számos gazdaságilag fontos növényfajban végeztünk metodikai kísérleteket, és jól működő DH-módszereket fejlesztettünk ki búza-, tönkölybúza-, árpa-, tritikále-, repce- és rizsnemesítési programok számára. Kísérleteink során az in vitro androgenezisen alapuló portoktenyésztés és mikrospóra-tenyésztés módszerei fókuszáltunk. Célsejtjeink, a haploid mikrospórák (éretlen pollenszemek) stressz-előkezelés hatására osztódni kezdenek, majd embriókká fejlődnek laboratóriumi körülmények között, melyekből zöld növények regenerálhatók (1. ábra).

A mikrospórák gyakran spontán megkettőzik saját kromoszómakészletüket, így genetikailag tiszta homozigóta kettőzött haploid, vagyis DH-növények állíthatók elő.

Az így előállított növények a nemesítésben már közvetlenül felhasználhatóak. A homozigóta állapotnak köszönhetően tulajdonságaik stabilan öröklődnek, így a szelekciós munka során közülük könnyen és gyorsan ki lehet szelektálni azon törzseket, melyek a változó ökológiai és ökonómiai körülmények között is gazdaságosan termeszthetők. A DH-növények szántóföldi kisparcellás kísérleteit érdemes megcsodálni, sakktáblaszerű rendet láthatunk a tenyészkertben. Jól megfigyelhető a DH-törzsek egyöntetűsége, genetikai tisztasága egy parcellán belül, illetve a parcellák közötti genetikai változatosság, ami a nemesítési program sokszínűségét reprezentálja (2. ábra).

2.ábra: Őszi búza DH-törzsek kisparcellás kísérletben
2.ábra: Őszi búza DH-törzsek kisparcellás kísérletben

A legígéretesebb DH-törzsek fajtabejelentésre kerülnek, és a Nébih pozitív döntését követően állami elismerést kapnak. Kutatóink az elmúlt évek során több búza-, rizsfajta és fűszerpaprika-hibrid nemesítéséhez járultak hozzá DH-programjaink által. Kenyérbúza esetében a világon harmadikként, Európában másodikként, hazánkban elsőként állítottunk elő DH őszibúza-fajtát (GK Délibáb). Jelenleg kettő őszibúza- és egy ősziárpa-fajta­jelöltünk van a Nébih-nél állami kísérletben.

A tudomány, növénynemesítés, vetőmag-­előállítás és kereskedelem kéz a kézben járnak, egymást erősítő elemek kell, hogy legyenek.

A modern laboratóriumi módszerek alkalmazása a fajták gyorsabb és hatékonyabb piacra jutásának kiváló eszköze, míg a sikeres piaci részvétel a biztosíték a modern növénynemesítési módszerek alkalmazása számára. Meggyőződésünk, hogy a modern és klasszikus nemesítési módszerek ötvözése, a korszerű vetőmag-előállítás és a kereskedelmi hálózat párhuzamos fejlesztése a kulcs a piaci jelenlétünk megőrzéséhez és megerősítéséhez. Célunk változatlan, a 100 éves múltunkhoz méltó módon a jövőben is versenyképes fajtákat és hibrideket kívánunk biztosítani partnereink számára.

dr. Lantos Csaba

Egyre nagyobb tudás kell a kukoricatermesztéshez

Korszakváltó technológia a növénytáplálásban

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság