A másik az aszály és a hősokk, amelyek ezt fokozhatják, egymást erősíthetik, ezért a toxinszennyezés csökkentéséhez mindkét ellenállóságra egyidejűleg szükség van. A toxincsökkentésnek továbbá a vízellátás és talajművelés lényeges javítása is előfeltétele. Vagyis teljes genetikai és agronómiai reformra van szükség.
Emlékezhetünk, hogy 2024-ben a 8 millió tonna becsült termés csaknem felét, 3,5 millió tonnát vitt el az aszály, a learatott termés aflatoxin-szennyezettsége pedig 50 százalék körül lehetett. Ez csak ebben az évben 500 milliárd forint körüli kárt jelent. Az újabb magyar kutatási eredmények alapján állítható: ennek legalább fele megtakarítható lenne. A kérdés csak az, hogy megéri-e nekünk évente 2-3 milliárd forintot befektetni ahhoz, hogy az említett kárt felére csökkentsük. Az elmúlt tíz év adatai szerint a Dél-Alföldön öt aflatoxinos évünk volt, tehát arra nem várhatunk, hogy a gond magától megszűnik.

Raktári kórokozóból szántóföldi
Az aflatoxinokat leginkább az Aspergillus flavus és az Aspergillus parasiticus gomba termeli. Ezek a gombák a talaj mikroflórájának természetes összetevői. Életük túlnyomó részében szaprofiton (korhadéklakó) életmódot folytatnak, de adott esetben a csövet is fertőzik. Amióta a kukoricaszemekről gombákat izolálnak – már több mint száz éve –, az Aspergillus-izolátumok rendszeresen előfordulnak, de csekély, vagy nagyon csekély arányban. A termény rossz raktározásakor előfordulásuk tömeges is lehet, nem véletlen, hogy raktári kórokozóknak tartották őket. Azóta számít komoly problémának, miután kiderült, hogy az Aspergillus-fertőzés már a virágzás körül létrejöhet, és új volt, hogy már a szántóföldön nagyon magas aflatoxin-szennyezési értékeket lehetett kapni.
A gomba alapesetben a virág, azaz a bibe fertőzésén keresztül jut be a cső belsejébe, ahol független fertőzési pontokat hoz létre (1. ábra, bal oldal). Rovarkárok esetén a fertőzés súlyossága sokszorosára növekedhet (jobb oldali képek), és itt gyakori a sorok közötti zöld penészbevonat kialakulása. Tóth Beáta vizsgálatai azt mutatták, hogy rizs táptalajon az Aspergillus flavus izolátumok fele termelt csak aflatoxint. Azonban ezeknek csak ötöde mutatott aflatoxin-termelést kukoricacsövek fertőzése után. Ez azt jelenti, hogy a gomba fertőzési tünetei nem jelentenek feltétlenül arányos toxintartalmat. Volt azonban olyan tapasztalat is, hogy a tünetmentes csövekből származó mintákban is megtaláltuk a határérték sokszorosát.
Az aflatoxin, illetve az Aspergillus gombával fertőzött szemek, valamint a gombaszövet UV-fényben élénkzöld-sárga elszíneződést mutatnak, amit összefüggésbe hoznak az aflatoxinnal.
Ismert még a szórványosan előforduló Aspergillus niger, amely telepei koromfeketék, némely törzsük fumonizint termel. Gazdasági jelentősége mérsékelt.




