Az egységes kelés jelentősége
Az Aspergillus-fertőzés rovarkártétel nélkül is igen súlyos lehet fogékony hibriden, de a rovarrágás okozta sebek a betegség további gyors terjedését eredményezhetik. Mint minden csőbetegségnél, az egyenletes kelés igen fontos, mert ez lerövidíti az állomány fogékony időszakát. Ha az állományban egyhetes vagy hosszabb virágzási idő van, akár két hétig is lehet fogékony növény az állományban, amely kiemelt fertőzöttséget okozhat. Számos irodalmi adat beszél az aszály- és hősokkról, amelyek a toxintartalmat sokszorosára növelhetik.
A sokszor gyatra tárolási feltételek mellett komoly toxintermelési többlet jöhet létre, és ez sok más toxint is érint. Ezért a teljes termelési technológiát úgy kell felépíteni, hogy az élelmiszer- és takarmánybiztonsági szempontok folyamatos biztosítása megoldott legyen.
Számos előrejelzés készült az aflatoxin-tartalom előrejelzésére, főként olasz és amerikai kutatóktól. Közös bennük, hogy meteorológiai tényezőkkel, levél-, illetve bibenedvesség-adatokkal operálnak. Az előrejelzés valószínűsége általában 70 százalék felett van. Rezisztenciaadatokat azonban nem tudnak figyelembe venni, mert ezek sehol sem léteznek, az ellenállóbb hibrideknél pedig hibás lehet a riasztás.
Kell a rezisztencianemesítés
Ha Magyarországon a szántóföldi eredet jelentéktelen, vagy nincs, akkor az aflatoxin-probléma kizárólag raktározási gond. A kérdés eldöntése a 2012-es aflatoxinjárvány után vált fontossá. Első lépésben az SGS hatéves (2012–2016) kukoricaadatait dolgoztuk fel. A minták túlnyomó részét hosszabb tárolás után vizsgálták. Mivel a tárgyévi minták jelentős részét csak a következő évben tesztelték, így 2012-ben aflatoxinmérés még nem volt. Mivel kevert minták voltak, rezisztenciaértéket nem jelentettek. 2013-ban 2,04 μg/kg volt az átlag, 0 és 122 μg/kg közötti szélsőértékekkel. 2014-ben az átlag 2,13 volt, 0 és 640 μg/kg szélsőértékekkel. Egy évre rá az átlag 0,39 μg/kg volt, 0 és 61,95 szélsőértékekkel, 2016 átlaga pedig 0,44 μg/kg volt, 0 és 20,39 μg/kg szélsőértékekkel, míg 2017-ben 0,6 μg/kg átlagot adott 0-140 μg/kg közötti értékekkel. Fontos, hogy a legszennyezettebbek Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád és Békés voltak, a többiben a szennyezés mérsékeltebb volt, a legszennyezettebb vármegyék pedig váltakoztak.
Egy másik kísérletben a mesterséges fertőzések mellett figyelembe vettük a természetes fertőződés toxintartalmát is DON, fumonizin és aflatoxin B1 tekintetében (1. táblázat), ahol 18-23 hibrid átlagadatait mutatjuk be. Itt a toxinméréseket az aratást követő néhány héten belül elvégeztük, csak a szántóföldi eredetű toxinszennyezést azonosítva. A labor 2024-ben megszűnt, de az országos információk súlyos aflatoxin-szennyezésről számoltak be. Itt fontos lenne az akkreditált laborok eredményeit összesíteni, ezt mi az SGS támogatásával megtettük. Megjegyzendő a természetes fertőződés alacsony volta. A rovarrágott csöveket az értékelésből kihagytuk. A következtetés: a rezisztenciaszint emelése nélkül nincs esélyünk.
A sárgával kiemelt adatok a határérték feletti átlagokat jelzik. A DON esetében két év volt az 1,75 felett szennyezett, a felnőtt sertés határértéke 0,9, ami további két évben fordult elő. A malacoknál ez 0,2 közelében van, a probléma ugyanaz, mint a bébiételnél. A fumonizinnél az 5 mg/kg értéket tekintettük határértéknek, így két járványos év lett. Aflatoxinból négy járványos év volt, 2014-ben nem sok hiányzott ennek eléréséhez. Egyedi mintákban 2000 μg/kg értéket is meghaladta, ez százszor több a megengedettnél. Ezen túl minden évben és minden toxinnál voltak olyan hibridek, amelyek akár többszörösen meghaladták a határértéket. Az is látszik, hogy a három toxin egyszerre nem fordult elő, két évben volt két toxin és további négy évben egy. Az átlagok alapján 2016, 2018, 2021, valamint 2023 minősíthető alacsony fertőzöttségűnek. Az ellenállóbbaknál több a járványmentes év, a fogékonyaknál pedig a járványsűrűség nagyobb.
Előfordulási gyakoriság szempontjából az aflatoxinoknak kiemelt jelentősége lett. Az adatok egyértelműen mutatják a szántóföldi eredetet.
