Mire nemesítünk?

Annak ellenére, hogy a nemesítés fontossága nem vonható kétségbe, a kutatómunka zöme a már bekövetkezett toxinszennyezés csökkentésére koncentrálódik. Rengeteg eljárás létezik, eredményességük azonban eltérő, és ezek igen költségesek. Ráadásul az állattenyésztésben a tartós antibiotikum-adagolás az immungátlás hatásait ellensúlyozza, ami viszont antibiotikumokkal szemben ellenálló mikrobatörzsek szelekcióját idézik elő, akár súlyos humán- ás állategészségügyi problémákkal. Nem arról van szó, hogy ezekre ne lenne szükség, de a megelőzés a legolcsóbb, és ha a kezelendő árutömeg felére, harmadára vagy tizedére csökken, az versenyképesebb önköltséget jelent és jelentős költséget tud megtakarítani.

Ahogy a termőképességi adatokból sem tudjuk, hogy mi a genetikai háttér, ezt itt sem tudjuk meg, de be tudjuk azonosítani azokat a hibrideket, amelyek alacsony fertőzöttséget és toxintartalmat mutatnak. Ráadásul nemcsak Aspergillus, hanem F. verticilliodessal és F. graminearummal szemben is (fumonizinek, dezoxinivalenol). Számunkra most ez a legfontosabb.

Azt természetesen mindenki tudja, hogy teljes rezisztenciát, immunitást ezekkel a gombákkal szemben még nem találtak. Ezért a feladat az, hogy alacsony, legfeljebb közepes kockázatú hibridet lehessen csak az országban termeszteni, ez önmagában a toxinkárokat képes a felére csökkenteni. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a növényt minden lehetséges módon támogassuk egyrészt a határértéknél alacsonyabb toxinérték elérésében a jelenleginél sokkal nagyobb szárazságtűréssel, sokkal jobb talajmunkával, a felső 60 centiméter vízátjárhatóságának biztosításával, amely lényegesen megnyújthatja a tenyészidőt, csökkentheti a toxinterhelést és lényegesen növelheti a termést.

Fel kell készülni azonban egy olyan nemesítő program felépítésére, amelyik a jelenleg már jó ellenállóságúnak minősített hibridek előállítását is lehetővé teszi úgy, hogy az emészthető fehérje és az energiatartalom is optimális legyen egészséges, minőségi takarmány előállítására. Ez egyben előfeltétele a versenyképes állattenyésztés fejlesztéséhez – a jobb minőség és toxinbiztonság miatt az eladási árak növelésével is számolni lehet. Ez a munka a magyar kutatás nemzetközi fontosságát és jövedelemtermelő képességét is lényegesen javítaná. A kutatás, ha jól végezzük és innovatívok vagyunk, jelentős hozzájárulást adhat a GDP- vagy GNP-értékekhez. Ez a mai gyorsan változó világban igen fontos stabilizáló tényező, ezért a kutatást fejleszteni kell.

Mesterházy Ákos
Gabonakutató Közhasznú Kft., Szeged