Akkor jön el ez a pont, amikor a hagyományos vetésszerkezet – jellemzően a búza–kukorica–napraforgó hármasa – már nem képes stabil jövedelmezőséget biztosítani, vagy agronómiai szempontból eléri a saját korlátait.

Az elmúlt évek szélsőséges időjárása, a visszatérő aszályok, a csapadék egyenetlen eloszlása és a hőstresszes időszakok gyakoribbá válása sok gazdaságban világított rá arra, hogy a megszokott növények termésbiztonsága korántsem magától értetődő. A gyengébb adottságú, alacsony vízmegtartó képességű vagy heterogén táblákon különösen felerősödik a kérdés:

Az alternatív kultúrák termesztési tapasztalatai kapcsán készítettünk gazdakörképet.

Fókuszban az ősi gabonák

Az Antal Biofarm a Jászság északkeleti szegletében, Jászszentandráson található. Családi gazdaságként 2013 óta művelnek 60 hektár szántót, amelyen 2015 óta kizárólag az ökológiai gazdálkodás szabályai szerint termesztenek gabonát. Búzát, napraforgót, árpát és tönkölybúzát vetnek még nagyobb felületen, 2021 óta pedig egyre bővülő területen alakor búzát is.

A regeneratív termesztés a családi szemléletet tükrözi, amit az édesapjuktól örököltek. Ennek eredményeként kizárólag vegyszermentes termelést folytatnak, mondta Antal Csaba, a farm egyik tulajdonosa. Saját tapasztalatból tudták, hogy vegyszerek nélkül is jó terméseredményeket lehet elérni, ezért amikor lehetőség nyílt ökotámogatásokra pályázni, eldöntötték, kizárólag ökológiai gazdálkodást fognak folytatni.

Minimalizálni az inputot, ahol lehet

A regeneratív termesztés lényege, hogy a művelés során mellőzzük a vegyszereket, a műtrágyát, és ahol lehet, forgatás nélküli talajművelést folytatunk. A talajtakarás és a zöldítő növények használata szintén egy olyan regeneratív módszer, amit az Antal Biofarmnál is használnak. Ez a megközelítés a talaj életét, ellenálló képességét és a termékenységét helyezi középpontba. Antal Csaba abban hisz, hogy csak az egészséges, élő talaj képes valódi tápértékkel bíró élelmet adni, és azért dolgoznak regeneratív, környezettudatos módszerekkel, hogy megőrizzék a termőföld biológiai sokféleségét és hosszú távú termőképességét.

Ökológiai gazdálkodásban szinte minden gabonaféle termeszthető, igaz, a hozamok kisebbek a konvencionális termeléshez képest, ellenben nem kell inputanyagokat vásárolni, nincsenek permetezési, gyomirtási és egyéb költségek.

Az alakor búzafajta mellett azért döntöttek, mert az az ökológiai gazdálkodás keretein belül is jól használható és kifogástalanul termeszthető hazai körülmények között is. A termesztés során stabil, megbízható fajta, nincs szükség tápanyag-utánpótlásra. Viszont azt tudni kell, hogy az aszályt nem tűri jobban, mint más növények. Az alakor az emberiség első termesztett gabonái közé tartozik, több mint 8-10 ezer éve jelen van, és az évszázadok során alig változott, nem esett át intenzív nemesítésen, ezért megőrizte eredeti, természetes tulajdonságait. Az alakor beltartalmi értéke jóval magasabb, mint a legtöbb hagyományos búzafajtáé, legfontosabb táplálkozási jellemzői, hogy fehérjetartalma magasabb, mint a modern kenyérbúzáké, kiemelkedő az esszenciálisaminosav-összetétele, magas a fehérjetartalma, és gazdag béta-karotinban, amit a liszt sárgás színe is jelez. Alacsonyabb a keményítőtartalma, a szénhidrátok pedig lassabb felszívódásúak, így kevésbé emelik meg a vércukorszintet, valamint magasabb rosttartalommal rendelkezik. Továbbá jelentős mennyiségben tartalmaz szervezetünk számára fontos mikroelemeket.

A gazdaságban kis területen tönkebúzát is termesztenek, ennek területét viszont nem növelik, mert nincs rá elegendő kereslet. Ellenben az alakor búza területét a korábbi 4-5 hektár helyett idén 13 hektárra növelték a kereslet megélénkülése miatt. A vetőmagokat az ÖMKi-től (Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet) szerezték be, és azóta is azzal a fajtával dolgoznak.

Az értékesítés lehetőségei

Kezdetben az alakor búzát értékesítették, főként viszonteladókon keresztül, majd megkezdődött a farmon a feldolgozás. A gabonákból liszt készül, a lisztből száraztészták, a napraforgóból olajat sajtolnak.

Az elmúlt évek során lépésről lépésre építették fel feldolgozó-kapacitásukat, így ma már a termés jelentős részét nem a nagykereskedelembe adják tovább, hanem helyben, kistermelőként dolgozzák fel. Céljuk, hogy az általuk megtermelt élelmiszerek minél több hozzáadott értékkel, lehetőleg közvetlenül a fogyasztókhoz jussanak el. Így nemcsak az alapanyag útját tudják végigkísérni a vetéstől a csomagolásig, hanem a minőségért is teljes felelősséget vállalhatnak. Hisznek abban, hogy a rövid ellátási lánc nemcsak fenntarthatóbb, hanem személyesebb és megbízhatóbb is, ezt szeretnék megvalósítani minden egyes termékükkel. Ezekből valamennyi hazai felhasználóhoz kerül, a biominősítésű lisztjeik, olajuk és a farmon gyártott száraztésztájuk a saját webshopjukon megvásárolhatóak.

Sárközi Judit