Alternatív növények Tamási Péter gazdaságában
Tamási Péter Uraiújfalu és Vámoscsalád térségében gazdálkodik. A Talajmegújító Gazdák Egyesületének tagja talajegészség-központú megközelítéseiben a diverzifikáció már több mint húsz éve tudatos stratégia. Az alternatív szántóföldi növénytermesztés nála nem hirtelen irányváltás, hanem egy hosszú út eredménye, amelyben a mák, az alakor, a facélia és más különleges kultúrák fokozatosan találták meg a helyüket a vetésszerkezetben.
Mák: húsz éve alternatíva
A történet a 2000-es évek közepén indult, amikor még a tiszavasvári Alkaloida működése idején a tokos mák stabil és jövedelmező növénynek számított. Akkoriban egy mázsa tokos mák ára egy tonna kukoricáéval vetekedett, miközben a megtermelése jóval kisebb kockázatot jelentett gyengébb adottságú területeken is. Ez erős motiváció volt arra, hogy a gazdaság ne kizárólag a klasszikus szántóföldi növényekre épüljön.
Ma már Tamási Péter kizárólag étkezési mákot termeszt, döntően belföldi értékesítésre. Az árak az utóbbi években nem követték a költségek emelkedését, inkább lefelé mozdultak, miközben a bolti ár és a felvásárlási ár között jelentős különbség alakult ki. A termény döntő részét nagy feldolgozónak értékesíti, kombájntisztán, a saját feldolgozás csak kis volumenben jelenik meg.
A mák érzékeny a túl sok szerves maradványra a csírázási zónában, ezért a teljes direktvetés eddig kevésszer bizonyult megbízhatónak. Jelenleg sekély, 3-4 centiméteres intenzív felszíni műveléssel készíti elő a talajt, ügyelve arra, hogy a szármaradványok megfelelően aprózódjanak, lebomoljanak.
A gyomszabályozás továbbra is kulcskérdés. A mák „a kelésnél dől el”, vagyis ha rendben indul, onnantól jól kezelhető. A regeneratív szemlélet alkalmazása különösen nehéz állatállomány nélkül, hiszen a takarónövények terminálása így több beavatkozást igényel. A legeltetés bevonását régóta tervezi, de ez nem pusztán technológiai, hanem életmódbeli döntés is, amit nem könnyű meghozni.
Ősi gabona egy modern gazdaságban: az alakor
Nyolc éve, mindössze 30-40 kilogramm ajándékba kapott vetőmaggal indult az alakor története. Ma már 24-28 hektáron terem ez az ősi gabona, amelyet kizárólag bioterületen termeszt. Az alakor mint nemesítetlen növény gyökérzete olyan talajéletet támogat, amely vissza is táplálja a szükséges mikroelemeket.
A növény rugalmassága figyelemreméltó: akár februári vetésből is képes termést hozni, jól viseli a szárazabb és csapadékosabb időszakokat is. Termőképessége nem kiugró, de beltartalmi értéke kiemelkedő – és ez az, ami a fogyasztók egy részét meggyőzi.
Tamási Péter egy vágott köves malmot vásárolt, amely lehetővé teszi a magas minőségű liszt előállítását. A termény egy részét hántolt magként, másik részét lisztként értékesíti, jellemzően közvetlen felhasználóknak és kisebb malmoknak. Gazdasági szempontból akkor éri meg a termesztés, ha a terméket sikerül eladni – akár feldolgozott formában. A nagy kereskedelmi láncok azonban nem feltétlenül fizetik meg azt a többletet, amely a bio- és az ősi genetika mögött áll.
A gazdaság jelenleg mintegy 340 hektáron működik, ebből közel 50 hektár biominősítésű. A teljes átállás gondolata nem idegen, de a piaci kereslet bizonytalansága visszatartó erő. Tapasztalata szerint a „bio” címke önmagában már nem jelent akkora vonzerőt, mint korábban. A kérdés nem csupán az, hogy mit nem használ a termelő, hanem hogy mit tesz hozzá a talajhoz és a növényhez.
A tudatos élelmiszer-választás erősödik, de nem általános. Vannak, akik keresik a valódi, beltartalmi értékkel bíró alapanyagokat, mások számára az ár és a kényelem az elsődleges szempont. Ugyanez igaz a termelői oldalra is: az alakor megtermelése önmagában nem bonyolultabb, de a feldolgozás, értékesítés és a piaci pozicionálás már komoly elköteleződést igényel.
Tamási Péter gazdaságában az alternatív növénytermesztés tudatos egyensúlykeresés. Több lábon állás, folyamatos kísérletezés, a talaj és az élelmiszer minőségének előtérbe helyezése jellemzi a munkát. A fő kérdés az, hogy a jövő mezőgazdaságában mennyire válik természetessé az a szemlélet, amelyben a talaj, a növény és az ember egészsége összetartozik.
M.H.
