Rázúdul a brazil mellfilé az európai piacra
Az EU-Mercosur megállapodás gyakorlati részével kapcsolatban Csorbai Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a köztudatban a 180 ezer tonna baromfihús szerepel, mint amennyi jöhet a Mercosur-országokból, de tévedés: ez a mennyiség csak a jelenlegi 300 ezer tonna vámmentes tételen felüli többlet, ami a megállapodással pluszban rázúdul az uniós piacra.
Ráadásul az is nehézséget okoz, hogy ez az így már közel félmillió tonna, ami az uniós piacra bejöhet, nem egész csirke, hanem mellfilé – hangsúlyozta. Az európai termelőnek, amikor megtermeli az élő csirkét, akkor gondolkodnia kell, hogy mi legyen a nyakkal, farháttal és az egyebekkel, mert egy termék van, ami viszonylag jól fogy – ez pedig a mellfilé.
– magyarázta a BTT elnöke. Ezzel egyből aránytalannál teszi az itteni piacot, ami az európai termelés leépüléséhez vezethet, mivel itt magasabbak az előállítási költségek. Mindamellett pedig, ha bármilyen élelmiszer-biztonsági probléma megjelenik ott, ami miatt még sem jöhet be Európába a brazil áru, akkor vajon honnan lesz az európai fogyasztóknak elégséges és jó minőségű csirkehúsuk? – tette fel a kérdést. Ez pedig a sokat emlegetett élelmiszer-biztonsági szempontokon felül már ellátás-biztonsági probléma – tette hozzá.
Csorbai Attila arra is felhívta a figyelmet, hogy Brazíliában a vizes hűtés a jellemző iparági szinten, vagyis jeges vízbe merítik a vágott testet, ezzel hűtik le. Ilyenkor pedig a csirke felvesz 3-4 százaléknyi vizet, amit a fogyasztók gyakorlatilag kifizetnek. Az sem jelentene sokat, ha ezt a víztartalmat jelölni kellene, hogy a fogyasztók tisztában legyenek ezzel, mert a Dél-Amerikából érkező csirkehús jellemzően a készítménygyártásba megy, ott pedig nem érdekel senkit, hogy adtak-e hozzá vizet, vagy sem.
Nyertesek és vesztesek
A Mercosur-megállapodás mellett érvelők szerint az unió összességében többet nyert a megállapodással, mint veszít: az előrejelzések szerint jelentős (évi több mint 77 milliárd dolláros) GDP-növekedés és az érintett országokba irányuló 40 százalékos exportbővülés várható. A nyertesek az autó, a gép- és gyógyszeripar, és az európai kkv-k számára is fejlődési lehetőség nyílik. A nyersanyagimort – mint például a lítiumé – a digitális és zöld átmenetben lehet az EU segítségére, egyben csökkentené a Kínától való függést – áll a makroelemzésekben.
Ezzel szemben a mezőgazdaság kritikus szektor a megállapodás szempontjából, hiszen a Mercosur-államokból érkező olcsóbb hús, cukor, baromfi és etanol olyan versenyhelyzetet teremthet az európai termelők számára az uniós piacon, amelyből vesztesként kerülhetnek ki, a leépülő uniós agrártermelés pedig a gazdasági, társadalmi és szociális feszültségeken túl élelmiszer- és élelmiszerellátás-biztonsági problémákat is okozhat. Az elemzők szerint ugyanakkor a feldolgozott termékekben az uniós élelmiszeripar is nyerhetne piacot a Mercosur-államokban, ezzel kapcsolatban azonban Csorbai Attila szkeptikus, mondván, hogy a szállítási költségek miatt sem valószínű, hogy például panírozott termékekkel komoly esély nyílna az uniós feldolgozók előtt.
