Erények és korlátok

Az első évek kompenzációs adatai jól mutatják a rendszer jelentőségét – és egyben korlátait is.

• 2021-hez köthetően: 51 üzem összesen 1,6 milliárd forint kompenzációban részesült, az alap- és a pótkompenzáció figyelembevételével.

• 2022-höz köthetően: 49 jogosult részére 1,5 milliárd forintot fizettek ki alap- és pótkompenzációval együtt. Az eredeti kompenzációs igény kifizetése 38,2 százalékos jóváhagyási arány mellett volt lehetséges, ezért pótbefizetésre is sor került.

• 2023-hoz köthetően: 25 üzem között 965 millió forintot fizettek ki; a magas (71,4 százalékos) jóváhagyási arány miatt nem volt lehetőség pótbefizetésre. Az üzemek átlagosan a befizetésük 45-szörösét kapták kompenzációként.

• 2024-hez köthetően: 37 jogosultnak 1,12 milliárd forintot fizettek ki, mégpedig 0,6 százalékos jóváhagyási arány mellett. Volt lehetőség pótbefizetésre is, de az eljárás még nem zárult le.

Üzemtipológia szerinti bontásban a legnagyobb kifizetések a baromfi- és sertéstartókhoz, valamint a szántóföldi növénytermesztőkhöz és a gyümölcstermesztőkhöz kerültek. A források eloszlását az adott évben leginkább érintett ágazatok jövedelemcsökkenése határozza meg, nem pedig az üzemméret vagy a választott jövedelemszámítási forma.

Az MKBR kizárólag a mezőgazdasági alaptevékenységhez kapcsolódó bevételeket és költségeket veszi figyelembe, ezért a pontos, elkülönített könyvelés elengedhetetlen. A rendszer átlátható, ellenőrzött adatbázison alapul, amely a referencia- és tárgyévi jövedelmek összevetésével objektív módon állapítja meg a jogosultságot.

Több mint támogatás

A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerről részletesebben az AKI által 2025-ben publikált, A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működésének értékelése 2024 című kiadványban olvashatnak.

Mindezeket összegezve tehát elmondható, hogy a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer az elmúlt évek tapasztalatai alapján képes érdemi segítséget nyújtani a jelentős jövedelemcsökkenést elszenvedő gazdaságoknak. Az is megfigyelhető ugyanakkor, hogy a forráskorlátok miatt a kompenzáció mértéke nem minden évben fedezi teljes mértékben az igényeket.

Az elmúlt évben mindössze 15 új belépő volt, ami részben azzal magyarázható, hogy a költségnövekedések miatt újabb kiadást nem akartak viselni a gazdálkodók, részben pedig az adatszolgáltatási és ellenőrzési követelmények összetettségére vezethető vissza.

Az MKBR nem csupán támogatási forma, hanem a modern kockázatkezelés egyik kulcseleme lehet, amely a biztosítás és a kölcsönös kockázatvállalás eszközeit ötvözve járul hozzá a magyar mezőgazdaság jövedelemstabilitásához.

Dr. Áldorfai György
kutató
Agrárközgazdasági Intézet,
Agrárgazdasági Információs Rendszerek Osztály