Inflációcsökkentő hatás ellenére árrésstop

A Hússzövetség elnöke kitért arra is, hogy az árréstop egy évvel ezelőtti bevezetése idején a sertéshúsok és a készítmények árai már csökkenő pályán voltak, és ez – a virslit leszámítva – azóta is így van.

Tehát a sertéshúsok és húskészítmények tavaly csökkentették az inflációt. Az árrésstop egy egyébként is csökkenő állapot termékre került föl, vagyis gazdasági indokokkal nehezen alátámasztható az intézkedés szükségessége.

Az árrésstop nagyon kellemetlen hatása, hogy a cégek árképzése gyakorlatilag nyilvános lett, és a konkurensek ezt figyelték, és kérték számon a kereskedőt, ha hátrányban érezték magukat. Eközben viszont az, hogy egy cég mennyiért adja az adott terméket a kiskereskedelmi láncnak, az számos egyéb tényezőtől is függhet, mint például a mennyiség, vagy az egyéb termékekre vonatkozó megállapodások tartalma. Ez pedig aláásta a beszállító-kereskedő kapcsolatokat. Mindezek hatására nőtt az import is, amely az adatokból nem látszik egyértelműen, ami Éder szerint azért van, mert a feldolgozási célú behozatal csökkent, így valószínűsíthetően a kiskereskedelmi forgalomba kerülő termékeké nőtt.

Éder beszélt a jelenlegi sertéspiaci helyzet alakulásában erősen közrejátszó vámháborúról, amely megnehezíti a húsok Kínába jutását, illetve a spanyolországi ASP-járványról, amely következményeként Európa legnagyobb sertéshús-exportőrének termékei az európai piacra zúdultak, és a mélybe taszították az árakat. Az utóbbi hetekben már látszik némi áremelkedés, és ezzel az esély arra, hogy néhány hónap múlva egy normál piaci egyensúlyi állapot alakulhasson ki.

Kritikus lehet az ASP-helyzet

Szerinte még szakmai körökben is méltatlanul kevés szó esik a Baranyában kialakult ASP-helyzetről. Az idén eddig 385 ASP-esetet jelentettek be Magyarországon, ebből 110-et Baranyában. A Pest és Komárom-Esztergom vármegyékben tapasztaltakkal ellentétben – ahol az M1-es autópálya egy földrajzi akadályt jelent a betegség tovább terjedésében – délen az M7-es autópályáig nincs ilyen korlát.

Ha ezt nem veszünk komolyan, akkor a túlzott vaddisznópopuláció és a földrajzi gát hiánya miatt az afrikai sertéspestis 3-4 éven belül akkora területen lesz jelen az országban, hogy nem lesz értelme regionalizációval próbálkozni, és harmadik országokba irányuló exportról beszélni. Ez az export jelenleg sem óriási, de van, és minden évben az a remény, hogy majd növekszik.

Fontos lenne az is, hogy – ahogyan azt a Hússzövetség korábban már többször javasolta – Magyarország éljen a rendelkezésre álló piacvédelmi intézkedésekkel. Erre most azért is szükség lenne, hogy a rendelkezésre álló pályázati forrásokat a nyertes húsipari cégek valóban le tudják hívni, és bankok is alkalmasnak lássák őket arra, hogy a projektekhez szükséges hiteleket majd vissza tudják fizetni. ha ezek nem történnek meg, akkor Éder szerint a hazai sertésállomány a következő években akár jelentősen visszaeshet.