Húsvétvasárnap

Egészen a 7. századig nyúlik vissza a böjt utáni első, nem böjti ételek megáldásának hagyománya. A hívek a reggeli misére magukkal viszik a kosarat a bárányhússal, sonkával, tojással, borral, kaláccsal, tormával, kenyérrel, és a megszentelt ételt fogyasztották el otthon a terített asztalnál.

Húsvéthétfő

Ekkor zajlik az egyik legismertebb máig élő szokás, a locsolkodás. Eredetileg csak a hajadonokat locsolták meg vízzel a legények, ezután főtt tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak ajándékba. A tojás a termékenység szimbóluma, piros színe Krisztus vérét jelképezi. Magyarországon sok helyen népművészeti motívumokkal díszítették a tojásokat, de találunk patkolt darabokat is.

A húsvéti motívumok között viszonylag újnak számít a húsvéti nyúl figurája, ami német hatásra terjedt el a XIX. században. Állítólag egy tévedés miatt jelent meg az ajándékot hozó nyúl alakja. Egyes német területeken húsvétkor szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásokkal együtt. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, röviden Hasel. A nyúl neve pedig Hase. Talán a két szó összekeverése miatt hozza gyöngytyúk helyett nyuszi a tojásokat…