Sajnos így is hosszú hónapokba, és rengeteg madár életébe került, hogy 1960. március 18-án megszülessen a döntés és abbahagyják a madarak mészárlását. Még közel egy hónapra volt szükség, hogy hivatalosan is lezárják a verebek elleni hadjáratot, de ekkorra az eurázsiai mezei veréb gyakorlatilag kihalt Kínában. Megpróbálták ugyan rehabilitálni a verebeket, de az előállt helyzetben az az állítólag Szovjetunióból importált 250 000 veréb csepp volt a tengerben.

(Fotó: Pixabay)
Általában problémához vezet, amikor kiragadunk valamit a természetből, és egyoldalról szemléljük csak, nem szánva időt és energiát arra, hogy megvizsgáljuk a teljes képet. Megkérdőjelezhetetlen, hogy a verebek fogyasztanak gabonaféléket bizonyos alkalmakkor, viszont rengeteg rovart szednek össze (főleg) csemetéik táplálásakor. És ezek a rovarok természetes ragadozóik hiányában sokkal hatalmasabb kárt képesek okozni, mint maguk a verebek. A verebek elleni kampány -egy 2025-ös tanulmány szerint -a terméshozam 20%-os visszaesését eredményezte és hatásai máig érezhetők.
Rengeteg túlélő azóta is szenved
Egy komoly éhínség (márpedig ezt a tudósok az emberiség történetének legnagyobb éhínségének, egyben a legsúlyosabb emberek által elkövetett katasztrófájának tartják) nem múlik el következmények nélkül. És most nemcsak arról van szó, hogy az emberek emlékezetében örökre megmarad, és a lelkében fájó nyomokat hagy, hanem arról is, hogy a túlélők egészségi állapotára döntő hatással lesz életük egész hátralévő részére. Egy tanulmány szerint a túlélők között, illetve az röviddel az éhínség után születettek körében magasabb arányú a magas vérnyomás, a diszlipidémia, a cukorbetegség, a rák, a tüdőbetegség, a májbetegség, a szívbetegség, a sztrók, a vesebetegség, az emésztőrendszeri betegségek, a pszichiátriai problémák, a memóriazavarral összefüggő betegségek, az ízületi gyulladás és az asztma előfordulása, mint az átlagnépesség körében.
Aggasztó előrejelzések
A tudósok 2005-ben azt jósolták, hogy a világ élelmiszerigénye várhatóan több mint kétszeresére fog nőni 2050-re. Úgy gondolták, hogy az ezzel a kihívással való megbirkózás borítékolható, hogy negatív hatással lesz a vadon élő fajok testi épségére, táplálkozására és élőhelyeikre nézve.
Európában a mezőgazdasági területek madárállománya az elmúlt 40 évben több mint 50%-kal csökkent. Ez egy vészjelzés, amire már nemcsak hogy oda kell(ene) figyelnünk, hanem tennünk is kellene ellene, mert a madarak további fogyatkozása jóvátehetetlen károkat okozhat a földi ökoszisztémákban.
Szép új világ(unk) lehetne
Megoldást jelentene, ha széles körben magunkévá tudnánk tenni a vadon élő állatokat kímélő gazdálkodási módszereket. Ha elmernénk fogadni, hogy a madarak ökoszisztémánk nélkülözhetetlen részét képezik, hogy fontos szerepet játszanak a beporzásban, a magvak terjesztésében, fékezői a rovarok túlszaporodásának. Például egyetlen széncinege pár a fiókanevelés során több ezer hernyót és más rovart gyűjt össze. Nélkülük a mezőgazdasági kártevők és az erdőket pusztító hernyók populációja kontrollálhatatlanná válna.




