Tanulva a tavalyi tapasztalatokból
Fieszl Csaba elmondása szerint a kedvező tapasztalatok alapján 2026-ban is folytatják a programot, ugyanakkor bizonyos elemeiben átalakítást terveznek. Bevezettek egy regisztrációs rendszert, amelyben először a térségi szervezők jelentkezhetnek meghatározott számú termelő bevonásával. Ez a megoldás biztosítja a program iránti elkötelezettséget. A regisztrációt követően nyílik lehetőség további termelők csatlakozására. Mint azt Fieszl Csaba hangsúlyozta, az idei évben is hangsúlyt kap a felkészítés: a termelők képzéseken vesznek részt annak érdekében, hogy a porta megnyitása mind számukra, mind a látogatók számára pozitív élményt nyújthasson. A tavalyi év tapasztalatai alapján ugyanis előfordult, hogy a vártnál nagyobb érdeklődés miatt egyes helyszíneken kapacitáshiány lépett fel. A szervezők célja, hogy ezekre a helyzetekre felkészítsék a résztvevőket.
A program fejlesztése során kiemelt szempont, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott klimatikus és piaci környezethez, és olyan lehetőségeket biztosítsanak a kistermelők számára, amelyek hosszú távon is fenntarthatóvá teszik működésüket.
A kezdeményezés egyik fontos célja tehát a kistermelői életpálya vonzóbbá tétele. Bár az oktatás folyamatosan fejlődik, és az egyetemek reagálnak az új kihívásokra, önmagában a képzés nem elegendő. Szükség van arra is, hogy a fiatalok perspektívát lássanak az agráriumban, és a megszerzett tudásukat a gyakorlatban is kamatoztassák. Emellett kulcsfontosságú a már meglévő kistermelői réteg megőrzése, hiszen jelentős szerepet játszanak a helyi élelmiszer-ellátásban, magyarázza a szakmai igazgató.
A tavalyi tapasztalatok alapján nem konkrét problémák, hanem inkább fejlesztési igények merültek fel. A szervezők felismerték, hogy szükség van egy átláthatóbb rendszerre és olyan struktúrákra, amelyek mentén a termelők is érzik a felelősségüket. A minőség kiemelt kérdéssé vált, hiszen egy kedvezőtlen látogatói élmény nemcsak az adott termelőre, hanem az egész program megítélésére is hatással lehet. Ugyanakkor a termelő számára is kudarcélményt jelenthet, ha nem tud megfelelő színvonalat biztosítani.
A rövid ellátási láncok támogatása
A program a rövid ellátási láncok szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Gyakorlatilag a lehető legrövidebb láncot valósítja meg, hiszen a fogyasztó közvetlenül a termelőhöz jut el.
A gazdálkodói közösség értékének, hagyományainak bemutatása elengedhetetlen az agrárium megítéltségének javításában. Fieszl Csaba hangsúlyozza a kezdeményezés tudásátadásban, felkészítésben, a piaci fennmaradás támogatásában betöltött jelentős szerepét. A résztvevő termelők köre rendkívül sokszínű: megtalálhatók közöttük gabonatermelők, méhészek, zöldségtermesztők, húsfeldolgozók, borászok, gyümölcstermesztők, valamint speciális termékeket előállítók is, például tökmagolaj-készítők. Kiemelt szerepet kap a hozzáadott érték növelése, vagyis az alapanyagok feldolgozása és magasabb minőségű termékként történő értékesítése.
A program működtetése során fontos szerepet játszanak a térségi szervezők, akik napi kapcsolatban állnak a termelőkkel, és segítik őket a felkészülésben. Az együttműködés kiterjed a szakmai szervezetekre is, amelyek képzésekkel és tanácsadással támogatják a résztvevőket, különösen marketing, értékesítés és jogszabályi kérdések terén. A LEADER szervezetek szintén fontos partnerek, hiszen adatbázisukkal és fejlesztési programjaikkal hozzájárulnak a helyi gazdaság erősítéséhez.
Az agroturizmus sikeréhez további támogatásokra is szükség van, különösen a vendégfogadási feltételek javítása tekintetében. A cél az, hogy a látogatók számára élményalapú programokat kínáljanak, amelyek miatt a továbbiakban visszatérők lesznek. Fontos ugyanakkor látni, hogy a kistermelők mindennapi munkája mellett nem egyszerű a folyamatos nyitvatartás biztosítása, ezért a programot koncentrált időszakokra szervezik. Nemzetközi szinten hasonló kezdeményezések már működnek: Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában nagy hagyománya van az ilyen jellegű szerveződéseknek. Természetesen még van hová fejlődni, ugyanakkor ez természetesen lehetőséget is jelent arra, hogy a hazai struktúra saját, egyedi irányt találjon.
