Házikertünk gyümölcsösét érdemes úgy megtervezni, hogy mindig legyen friss gyümölcsünk, a felesleget pedig könnyedén fel tudjuk dolgozni. Egy jól gondozott ribiszkebokorról például 2-5 kg, meggy-, kajszi-, körte-, szilva- vagy őszibarackfáról pedig 30-50 kg gyümölcsöt is szüretelhetünk. Fontos szempont, hogy lehetőleg olyan fajtákat válasszunk, melyek minimális növényvédelem mellett is termeszthetők. Őszibaracknál a tafrinás levélfodrosodásra, almánál a ventúriás varasodásra, meggynél és kajszinál a moníliás virág- és hajtáshervadásra, szilvánál a szilvahimlőre kevéssé fogékony fajtákat ültessünk.

Kisebb kertekben jó választás lehet, ha kombi gyümölcsfákat ültetünk (két-háromfajtás oltványok), illetve ha a fák méretét úgy csökkentjük, hogy gyengébb növekedésű alanyra szemzett/oltott oltványt vásárolunk, vagy kevésbé terebélyes, oszlopos növekedésű fajtákat választunk.

Helyi termelői piacokon történő értékesítésnél ismernünk kell a felvevőpiac nagyságát, a vásárlói igényeket. Ilyenkor érdemes megfontolnunk, hogy mely gyümölcsfajokra van a legnagyobb igény, és gondolkodhatunk abban is, hogy a folyamatos piaci jelenlét miatt érési sort állítsunk össze (pl. őszibarack esetén). Itt is javasolt a betegségekre kevésbé fogékony fajták választása, valamint a fajtatársítási igények ismerete.

A fajtákat ma már nemcsak hazai faiskolákból, hanem külföldről is beszerezhetjük. Ha fajtaújdonságot szerzünk be külföldről, érdemes olyan nemesítői műhelyek fajtáit választani, melyek a miénkhez hasonló klimatikus adottságú területeken dolgoznak. Mindig tisztázzunk a fajták hidegigényét (ez jellemzően a 0 és +7 °C közötti órák számát jelenti). Az alacsony (pl. 400 óra) hidegigényű fajták már december közepétől átkerülnek a mélynyugalomból kényszernyugalomba, enyhe téli napokon a rügyek fejlődése megindul, fagytűrő képességük csökken, így az esetlegesen enyhe januárt követő hideg februárban jelentős téli fagykárral számolhatunk. Ezért legalább 600 óra hidegigényű fajtákat ültessünk.

Gondolkodhatunk-e mediterrán gyümölcsökben?

Az elmúlt évek enyhe telei miatt sokan gon­dolták, hogy nálunk is biztonsággal ter­meszthetők lesznek a mediterrán országok gyümölcsfajai, mint a füge, a datolyaszilva, a kivi vagy a gránátalma. Az idei tél választ fog arra adni, hogyan is viselik a hideg téli napokat ezek a gyümölcsfajok. Ezeknél a fajoknál nagyon körültekintő fajtaválasztás szükséges. A jól beérett vesszők gyümölcsfajtól és fajtától függően mínusz 10-15 °C-ot viselnek el. Lényeges, hogy kertünk ne legyen mély fekvésű, fagyzugos, és keressük meg azokat a helyeket, melyek fokozzák a védelmet (például épületek közvetlen közele). Ha nagyobb felületen telepítjük ezeket a fajokat, akkor lankás, délies domboldalakat válasszunk, ahonnan gyorsan le tud folyni a hideg levegő. Érdemes tisztáznunk talajigényüket is, például hogy mennyire érzékenyek a talaj magasabb mésztartalmára – egyebek között a kivi és a datolyaszilva a semleges vagy enyhén savanyú talajt kedveli –, illetve, hogy elviselik-e a kötött agyagtalajokat, valamint a könnyű, tápanyagban szegény, könnyen kiszáradó homokos talajokat. Vízigényük ismerete is fontos: a kivi és a datolyaszilva például vízigényes (évi 700-800 mm), míg a gránátalma 300-500 mm évi csapadékmennyiséggel beéri.

Szerző: Dr. Kovács Szilvia