A modellek és a valóság viszonya
Xie megállapítja, hogy továbbra is szakadék tátong a szimulációi és a helyszíni gyakorlat között. Így például gyakran hiányoznak az ilyen nagyságrendű zöldtetők megvalósítására vonatkozó egyértelmű jogszabályok és irányelvek; valamint alig van információ a tetők teherbírásáról, pedig ez döntő fontosságú a megvalósíthatóság szempontjából.
De már vannak jó példák, mondja Xie. Bázelben például már részben elérték az európai zöldtető- és zöldfal-szövetség által kitűzött célokat – egyebek között jó úton járnak, hogy 2030-ig összejöjjön a lakosonkénti 5 négyzetméter zöldtető. Ez azt mutatja, hogy lehetséges, de további lépésekre van szükség, mielőtt a zöldtetők nagy léptékben valósággá válnak, fogalmazott a kutató.
Ezen lépések közé tartozik a szimuláció kipróbálása valódi tetőkön, további kutatások elvégzése a műszaki korlátokról, például a tetők teherbírásáról, valamint a politikai döntéshozók és a várostervezők tájékoztatása az eredményekről. Ez hozzájárulna a szimuláció és a gyakorlati megvalósítás közötti szakadék áthidalásához, tette hozzá.
Érdekes hazai adat
Hogy mennyit számít a szabályozás, arra egy magyarországi adatot érdemes megnézni. Két évvel ezelőtt egy szakmai konferencián Dezsényi Péter tájépítész – azóta a Főkert főigazgatója – elmondta, hogy a zöldtetők építésére vonatkozó szabályozás 1999. óta létezik hazánkban, Budapest több kerületében már jogszabályban is kötelezővé tették a létesítésüket bizonyos lapostetőkön.
81 centiméter felett már 75% a beszámíthatóság, ezért a legtöbb zöldtetőnek, leginkább Budapesten, az ültetőközege éppen 81 centiméter vastag (Kertészet és Szőlészet, 2023/2.).
Ebben a világon egyedülállóak vagyunk, hiszen máshol sokkal inkább a legvékonyabb, legolcsóbb, leggyorsabban megépíthető ökológiai védőrétegből, az extenzív zöldtetőből igyekeznek minél többet létrehozni, mondta.
