Elég csak a 2020-as évek szélsőértékeit megemlíteni, mely esetben 2020-ban 8580 kilogramm, míg 2022-ben 3410 kilogramm volt hektáronként az országos termésátlag. Ezért kétségtelenül a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárási viszonyok okolhatók, de az is tagadhatatlan, hogy a kukorica termesztéstechnológiájában, a gyakorlati hibridválasztásban sok a pontatlanság és hiba.
Kukoricatermesztés szempontjából 2022 és 2025 egyaránt aszályos év volt, bár a szárazság mértéke eltért egymástól (1. ábra). Amíg 2022-ben a Dunától keletre fekvő teljes területet és a Kelet-Dunántúlt (Tolna, Fejér, Komárom-Esztergom megyék) egyformán sújtotta az aszály, addig 2025-ben az Alföld középső részein (Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Heves megyék) volt a szárazság a legnagyobb mértékű.
A kukoricatermesztésben a tenyészidőszak (június–július–augusztus) meteorológiai adatai különösen meghatározók (2. ábra). Az utóbbi 11 év adatai is azt bizonyították, hogy az időjárási feltételek kedvezőtlenül alakultak a kukorica termésképződése szempontjából (ugyanakkor ezeket a kedvezőtlen időjárási feltételeket – legalábbis részben – mérsékelni lehetett megfelelő genotípussal és agrotechnikával, melyeket a későbbiekben, a tartamkísérleti eredményekben még ismertetni fogunk).
A tenyészidőszak csapadéka – 2016 és 2020 kivételével – alatta maradt minden évben a sokévi átlagnak (183 mm), különösen 2021-ben és 2022-ben (a két egymás utáni aszályos év felerősítette a szárazság tragikus hatását 2022-ben).
A csapadékhiányhoz jelentősen hozzájárult a tenyészidőszak rendkívül magas hőmérséklete is, különösen a 2021–2022–2023–2024–2025-ös években, amikor ez +2-3 °C-kal meghaladta a sokévi 20,77 °C értéket. A kevesebb csapadék és jóval magasabb tenyészidőbeli hőmérséklet kedvezőtlen hatásait tovább súlyosbították a szélsőséges időjárási jelenségek.
Ezek közül a két csapadékhullás között eltelt időszak drasztikus növekedését kell megemlíteni (3. ábra). Növényélettani szempontból a kukorica esetében maximum 10 napos száraz időszakot tekintünk elfogadhatónak. A vizsgált, 2015–2025. közötti időszakban mindegyik évben ezt meghaladó csapadékmentes időszakok fordultak elő. Különösen tragikus volt a helyzet 2022–2023–2024–2025-ben, amikor 18-30 napos aszályos, csapadékmentes időszakok fordultak elő.
