A mezőgazdasági dolgozók és az agrár-élelmiszeripari rendszerek a hőhullámok által leginkább érintettek közé tartoznak – állapítja meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által közzétett jelentés.
A tanulmány „rávilágít arra, hogy a szélsőséges hőség miként sokszorozza meg a kockázatokat, és egyre nagyobb nyomást gyakorol a terményekre, az állatállományra, a halászatra, az erdőkre és az ezekre támaszkodó közösségekre” – foglalta össze a FAO főigazgatója, Qu Dongyu.
A jelentés – amelyet a Föld napja alkalmából adtak ki – például arra figyelmeztet, hogy a hőstressz már 25 Celsius-fok felett elkezdi érinteni az állatállományt, sőt egyes esetekben még alacsonyabb hőmérsékleten is, például a baromfi és a sertések esetében, amelyek nem képesek izzadással szabályozni testhőmérsékletüket.
A halak szintén szívproblémákat szenvedhetnek a szélsőséges hőhullámok által érintett vizekben, amelyek 2025-ben a globális óceánok több mint 90%-ában előfordultak a WMO éves jelentése szerint.
Mezőgazdasági szinten a főbb növények terméshozama 30 Celsius-fok felett kezd csökkenni, egyes esetekben – például a burgonya vagy az árpa esetében – már ennél alacsonyabb hőmérsékleten is.
A tanulmány azt is kiemeli, hogy a szélsőséges hőség súlyosan érinti a mezőgazdasági dolgozókat: Ázsia, Afrika és Latin-Amerika egyes régióiban évente már több mint 250 olyan nap is lehet, amikor túl meleg van ahhoz, hogy egészségüket veszélyeztetés nélkül dolgozhassanak.
A magas hőmérséklet közvetlen hatásai mellett a WMO és a FAO emlékeztet arra is, hogy a hőség jelentős szerepet játszik az erdőtüzekben, a hirtelen kialakuló aszályokban, valamint a kártevők és betegségek terjedésében.
A WMO főtitkára, Celeste Saulo kiemelte a korai előrejelző rendszerek kiterjesztésének fontosságát is, amelyek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy a gazdálkodók reagálni tudjanak a szélsőséges hőségre.
„A mezőgazdaság jövőjének védelme és a globális élelmezésbiztonság garantálása nemcsak a gazdaságok ellenálló képességének erősítését igényli, hanem nemzetközi szolidaritást és közös politikai akaratot is a kockázatok megosztására” – zárul a jelentés.
