0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. április 28.

Tanulságok az ibériai áramszünetből

Éppen egy év telt el az Ibériai-félszigetet megbénító áramszünet óta, a részletes vizsgálat pedig mára világossá tette: nem a nap- és szélenergia önmagában okozta a válságot.

A megoldás a hálózat korszerűsítése, és ehhez már vannak eszközeink

A jó hír, hogy a szükséges megoldások jelentős része már ma is ismert. A feszültségstabilitás javítására rendelkezésre állnak olyan technológiák, mint a STATCOM-ok, vagyis statikus szinkronkompenzátorok, amelyek gyors elektronikus szabályozással képesek tompítani a feszültségingadozásokat. Fejleszthető a tárolás, korszerűsíthetők a lekapcsolási protokollok, erősíthető a rendszerirányítási koordináció és az adatcsere, és a termelőegységek szélesebb körét lehet bevonni a feszültségszabályozásba.

Legalább ilyen fontos a szabályozási oldal. Az európai hálózati kereteknek alkalmazkodniuk kell a változó rendszerfizikához, miközben a fogyasztói oldalon olyan piaci ösztönzőkre van szükség, amelyek segítik a kereslet és a termelés jobb összehangolását. A jövő energiarendszere nemcsak több technológiából, hanem több rugalmasságból is épül.

Fotó: Zac Wolff , Unsplash

A spanyol áramszünet így végső soron nem a megújulókról szóló vádirat, hanem egy átmeneti korszak tanulási folyamata. Megmutatta, hogy a decentralizált, megújulókra épülő rendszer más logikát követel, de azt is, hogy ezek a kihívások kezelhetők.

Ebben a vitában különösen fontos elkerülni azt a hamis dilemmát, miszerint a „régi” és az „új” energiarendszer között kellene választanunk.

Ahogy Másfélfokon megjelent írásában Perger Andás fogalmaz:

„A tanulság összességében nem az, hogy a megújulók túl gyorsan terjednek, hanem az, hogy a hálózatüzemeltetésnek, a szabályozásnak és a rendszer rugalmasságának kell lépést tartania az átalakuló energiarendszerrel.” Ez a felismerés nemcsak Spanyolországra, hanem egész Európára érvényes.
Forrás: Másfélfok

Magazin ajánló: