Barcelonában a Can Batlló projekt és a La Borda lakásszövetkezet sokáig a fenntartható városfejlesztés mintapéldája volt. A környék azonban gyorsan felértékelődött: 2025-re az árak 3700 euró/m² környékére emelkedtek, La Bordetában pedig közel 12%-os éves drágulást mértek. A zöld fejlesztések hatására megérkeztek a luxusprojektek is. A piac tehát gyorsan reagál a fenntarthatóság jelszavával végrehajtott „zöldítési” intézkedésekre, ezért a közszférának figyelnie kell a környezeti előnyök társadalmi-térbeli elosztására: a minimális szociális kiegyenlítő mechanizmusok nélküli „zöldítés” leginkább a luxuslakáspiac igényeit szolgálja.
Párizsban ezzel szemben az Orgues de Flandre felújítása tudatosan más logika szerint zajlott. Az állam és az önkormányzat a felújítási költségek több mint felét finanszírozta, az alacsony jövedelmű tulajdonosok esetében akár 80%-ot is. A nagyarányú közösségi támogatások eredményeként a felújítások nem vezettek jelentősen magasabb bérleti díjakhoz, és ezzel sikerült megőrizni az eredeti társadalmi összetételt, elkerülve az alacsonyabb jövedelmű lakosok tömeges kiszorítását.
A tanulság röviden úgy foglalható össze, hogy ahol nincs szabályozás, ott a piac dominál, és az árak emelkedése a szegényebbek kiszorításához vezet.
Magyarország: lassabban, de ugyanabba az irányba haladunk
Itthon a folyamatok már érzékelhetők, de jóval lassabban zajlanak. Budapesten – például Józsefvárosban vagy Kelenföldön – a kutatásban vizsgált fejlesztések felértékelődést hoztak, de a lakosság kicserélődése még nem olyan gyors, mint a nyugati példákban.
A lassabb dinamika mögött több tényező áll: magas a lakástulajdon aránya, nehézkes a költözés, és a felújítások erősen támogatásfüggők.
Ez ideiglenesen tompítja a társadalmi hatásokat, de nem szünteti meg azokat.
A kisebb városokban inkább az energiahatékony felújítás hatása jelentős, de a magyar tapasztalatok azt mutatják, hogy a kulcskérdés ebben az esetben a felújításokhoz való hozzáférés, azaz, hogy a tulajdonosok be tudnak-e kapcsolódni a támogatási rendszerekbe, és ebben a helyi politika milyen szerepet játszik.
Mi jöhet most?
A következő években a zöld beruházások felgyorsulása várható, ami Magyarországon is erősebb lakáspiaci hatásokat indíthat el. A kérdés az, hogy lesznek-e megfelelő eszközök ezek kezelésére.
A szerzők cikkük végén figyelmeztetnek: „bár a magyar lakásrendszer kevésbé reagál gyorsan a változásokra a magas lakástulajdonosi arány miatt, ugyanakkor a közösségi bérlakásszektor hiánya és a helyi önkormányzatok pénzügyi kivéreztetése azt eredményezi, hogy egy jelentős városátalakító projekt (pl. barnamezős új negyed kialakítása) esetén a közösségi szektor eszköztelen.
