Az aszályos időszakok, a tartós hőség és a fokozott vízvesztés ma már minden fafajt próbára tesznek, a Mecsekben azonban különösen a bükkösök érzékenyek ezekre a változásokra.
A Mecsekerdő Zrt. ezért azon dolgozik, hogy az idős bükkösök helyén fokozatosan olyan új erdők jöjjenek létre, amelyek fajgazdagabbak, elegyesebbek, és jobban alkalmazkodnak a szárazabb éghajlati viszonyokhoz. A természetes újulatot a termőhelyi adottságokhoz igazodva kocsánytalan tölggyel, csertölggyel és molyhos tölggyel egészítik ki.
E kétféle kiültetési mód a házikertekben is jellemző
A fásszárú növények telepítésekor alapvető kérdés, hogy szabadgyökerű vagy konténeres (illetve földlabdás) kiszerelést választunk-e, mivel mindkettő jelentősen eltérő stratégiát igényel a kertésztől.
Korábban a szabadgyökerű csemeték voltak a jellemzők
A Mecsekerdő korábban elsősorban szabad gyökerű csemetékkel dolgozott, amelyeket jellemzően ékásóval ültettek el. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy a gyengébb adottságú, szárazabb területeken ezek közül sok nem maradt meg megfelelő arányban.
Fotó: Mecsekerdő Zrt.
Ezért a szakemberek az idei évtől egy új megoldást is alkalmaznak: a burkolt gyökérzetű, konténeres csemeték telepítését.
Ezeket a csemetéket előkészített ültetőhelyre, a gyökereiket körülvevő földdel együtt ültetik el. A jó szerkezetű ültetőközeg és az átszőtt gyökérlabda nagyobb biztonságot, stabilabb indulást és jobb túlélési esélyt adhat a fiatal növényeknek, különösen az aszályra hajlamos területeken.
Két éve gyűjtött makkból lett a mostani kiültetés
Különösen nagy jelentősége van annak is, hogy 2024 őszén sikerült elegendő mennyiségű makkot gyűjteni a Kelet-Mecsek idős erdeiben, százéves kocsánytalan tölgyek alól. Az így begyűjtött helyi szaporítóanyagból 2025 tavaszán kerültek makkvetések a konténerekbe, amelyekből mára erős, egészséges csemeték fejlődtek. A helyi eredetű anyag visszajuttatása az erdőbe nemcsak szakmailag fontos, hanem a tájhoz alkalmazkodott állományok kialakítását is segíti.
A szárazabb területeken a Mecsekerdő molyhos tölggyel és csertölggyel is pótolja az állományokat, a csemeték környezetét pedig mulccsal védi, hogy a talaj minél tovább megőrizze nedvességét.
Hamarosan kiderül, mennyire hatékony az új módszer
A most alkalmazott új módszerek eredményességéről a nyár végén már pontosabb kép rajzolódhat ki. Ekkor derül majd ki, hogy a konténeres, burkolt gyökérzetű csemeték milyen arányban maradnak meg, és mennyiben járulhatnak hozzá a Mecsek jövő erdeinek sikeres megújításához.
A szabadgyökerű növények legnagyobb vonzereje egyértelműen a gazdaságosságban rejlik, hiszen olcsóbban előállíthatók, egyszerűbben szállíthatók. Mivel a gyökérzetükön nincs föld, a szállításuk és a mozgatásuk rendkívül egyszerű és könnyű, ami nagyobb mennyiség (például egy sövény vagy gyümölcsös) telepítésekor komoly logisztikai előny. További pozitívum, hogy vásárláskor a gyökérzet állapota közvetlenül látható, így könnyen kiszűrhetők a beteg vagy sérült egyedek.
Ezzel szemben a szabadgyökerűek legnagyobb hátránya a szűk ültetési időintervallum. Kizárólag a növény nyugalmi időszakában, lombhullatás után és rügyfakadás előtt (jellemzően késő ősszel vagy kora tavasszal) lehet velük dolgozni, amíg a talaj nincs átfagyva.
Mivel a finom hajszálgyökerek nincsenek védve, a növények rendkívül érzékenyek a kiszáradásra; már néhány órás szabad levegőn való várakozás is végzetes lehet számukra. Az eredési esélyük is valamivel alacsonyabb, mivel az ültetés után a növénynek gyakorlatilag a nulláról kell kiépítenie a kapcsolatot az új talajjal.
Fő előnye a biztonság és a rugalmasság
A konténeres vagy földlabdás növények fő előnye a biztonság és a rugalmasság. Ezek a példányok az év szinte bármely szakában – a kopogós fagyok kivételével – biztonsággal elültethetők, mivel a gyökérzetüket védő földközeggel együtt kerülnek a helyükre. Ez a módszer drasztikusan csökkenti az átültetési sokkot, így a növény szinte azonnal folytatni tudja a növekedést. A földlabda megóvja a sérülékeny részeket a mechanikai behatásoktól és a kiszáradástól is, így az eredési arány ezeknél a növényeknél a legmagasabb.
Egy nagyobb földlabdás fa beemeléséhez sokszor már gépi segítség vagy több ember ereje szükséges ha nagyméretű idős és már egyből látványos termetű fát ültetnénk ki a kertünkbe.
Szakmai szempontból kockázatot jelenthet az úgynevezett „gyökér-elnyomódás” is: ha a növény túl sokáig élt a cserépbe (faiskolai konténerben), a gyökerei körkörösen kezdenek el nőni, és az ültetés után is nehezen indulnak meg a szabad föld felé. Ráadásul a földlabda miatt vásárláskor nem látunk bele a gyökérzet belsejébe, így a rejtett hibák csak később derülhetnek ki.
