Fenntartható tejtermelés

Az EU fenntarthatósági céljai csak akkor válnak valóra, ha a gazdasági élet szereplői is ehhez igazodnak. Erre példa a FrieslandCampina, Európa egyik legnagyobb tejipari vállalata. A holland gyökerű cég több ezer családi gazdaságot tömörítő szövetkezet. Josephine Stellingwerf, a cég kommunikációs szakértője elmondta, integrált fenntarthatósági stratégiájuk három pillérre épül – táplálkozás, emberek, bolygó –, és azt a célt tűzte ki, hogy 2050-re a teljes tejtermelési értéklánc nettó klímasemleges legyen, valamint „nettó pozitív módon járuljon hozzá a természeti környezethez”.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak a gyártás és logisztika során keletkező kibocsátásokat kívánják nullára csökkenteni, hanem a mezőgazdasági termelésben is olyan megoldásokat támogatnak, amelyek javítják a környezet állapotát.

A vállalat klímacéljai tudományos alapokon nyugszanak. Három fő területen vállaltak jelentős kibocsátáscsökkentést 2015-höz képest: 63 százalékot a saját gyártási és szállítási tevékenységben, 33 százalékot a taggazdaságok tejtermeléséhez kapcsolódó kibocsátásokban, valamint 43 százalékot a teljes beszállítói lánc egyéb szakaszaiban, például a csomagolóanyagok és alapanyagok előállításában.

2022-ben üzemeik 100 százalékban megújuló villamos energiát használtak, amelynek jelentős részét maguk a taggazdaságok termelték meg napelemekkel és szélturbinákkal. Ugyanekkor elkezdődött a DSM vállalat metáncsökkentő takarmány-­ada­léká­nak, a Bovaer®-nek a szélesebb körű tesztelése: 158 gazdaságban próbálták ki, és az eredmények átlagosan 28 százalékos metán­kibocsátás-­csökkenést mutattak a tejelő teheneknél.

A trágyakezelés területén is intenzív az innováció: Hollandiában már több tucat taggazdaság működtet biogázüzemet, ahol a hígtrágyát fermentálva állítanak elő energiát. 2022-ben összesen 10 millió köbméter biogáz készült ilyen módon, ami mintegy 13 800 tonna CO2-kibocsátás kiváltását jelentette.

Josephine Stellingwerf hangsúlyozta, hogy a fenntarthatósági átállás sikerének legfontosabb feltétele a gazdák motiválása. Éppen ezért hozták létre évekkel ezelőtt a Foqus Planet nevű belső fenntarthatósági programot, amely értékeli, pontozza és prémiumokkal jutalmazza a taggazdaságok környezeti és állatjóléti teljesítményét. A rendszer lényege, hogy a gazdák szabadon dönthetik el, mely területeken és milyen módszerekkel kívánják javítani a gazdaságuk fenntarthatósági mutatóit – az elért eredmények után viszont közvetlen anyagi bónuszban részesülnek.

„A visszajelzésekből tudjuk, hogy a gazdák számára sokat számít a transzparencia és az, hogy a munkájuknak kézzelfogható, mérhető eredménye van” – fogalmazott Josephine. A program hatékonyságát jól mutatja, hogy 2023-ban a tagok összesen 245 millió euró fenntarthatósági prémiumot kaptak.

A gazdák többek között a felsorolt intézkedésekkel javították eredményeiket és szerezték meg a juttatásokat:

• a tehenek élettartamának növelése (a hosszabb hasznos élettartam kevesebb utánpótlást és kisebb állományon belüli kibocsátást jelent),
• az üvegházhatású gázok csökkentése takarmány-adalékokkal (pl. metánt neut­ra­lizáló kiegészítők etetésével),
• alacsony szénlábnyomú takarmányok beszerzése (helyben termelt fehérjenövények, importszója kiváltása, fenntartható források használata),
• a hígtrágya biogáz célú fermentálása (trágyatárolókból származó metán kinyerése és energiává alakítása),
• a farmon belüli biodiverzitás fokozása: több állandó gyepterület fenntartása, valamint gyógynövényekben gazdag rétek vetése a monokultúrák helyett.