Mindezekkel a holland, belga és német gazdák nemcsak a környezetet védik, hanem kézzelfogható pluszbevételhez is jutnak. „A prémiumok vonzóvá teszik a fenntarthatósági intézkedéseket a tejtermelők számára, lehetővé téve, hogy gazdaságonként a saját adottságaiknak legmegfelelőbb megoldásokat válasszák. Az alapárhoz és a kiegészítő kifizetésekhez társítva mindez biztosítja a versenyképes tejárat és a gazdák megélhetését is” – fogalmazott Josephine Stellingwerf.
A prémiumokat több forrásból finanszírozzák. Egyrészt maga a vállalat rendelkezik fenntarthatósági alappal, másrészt a FrieslandCampina nagy élelmiszeripari vevői hajlandók felárat fizetni a fenntarthatóbb tejért. Ehhez maguk a gazdák is hozzájárulnak, mivel minden leadott 100 kilogramm tej után 0,6 eurót forgatnak vissza a közös alapba.
A legmagasabb bónusz egyébként a ÜHG-kibocsátás csökkentéséhez kapcsolódik. Az a gazdaság, amely a legtöbbet tudja lefaragni a saját lábnyomából, 100 kilogramm tejre vetítve akár 1,50 euró extra prémiumot is kaphat.
Josephine Stellingwerf kiemelte továbbá, hogy a mérhető eredmények és az átláthatóság alapfeltétel a fenntarthatósági munka során. A FrieslandCampina ezért objektív, tudományos alapú eszközökre támaszkodik a gazdaságok környezeti teljesítményének nyomon követésében. Minden évben elkészítik a tagfarmok üzemi tápanyagkörforgás-kimutatását. Ebben az adott farm szénlábnyoma, nitrogén-kibocsátása, takarmány- és talajerő-gazdálkodási mutatói mellett számos más környezeti paraméter szerepel. A számítások a Wageningeni Egyetem által kidolgozott KringloopWijzer-modellre épülnek, ami biztosítja a módszertan tudományos megalapozottságát.
A gazdák számára a legfontosabb visszajelzési eszköz az úgynevezett Biodiverzitás Monitor, amely néhány könnyen érthető mutató (például az egy liter tejre jutó ÜHG-kibocsátás, a nitrogénmérleg vagy a gyepterületek fajgazdagsága) alapján mutatja meg, hogyan teljesít az adott gazdaság
A FrieslandCampina stratégiájában egyre hangsúlyosabb a regeneratív mezőgazdaság szerepe, olyan gyakorlati megoldások bevezetése, amelyek egyszerre javítják a talaj egészségét, növelik a biodiverzitást és csökkentik a környezetterhelést. A 2024-ben indított pilot program célja, hogy ezek a módszerek néhány éven belül a holland, belga és német taggazdaságok mindennapi gyakorlatává váljanak. Josephine szerint mindez nemcsak környezeti előnyöket teremt, hanem hosszú távon a gazdák gazdasági ellenálló képességét is növeli.
A tejipari szövetkezet példája mutatja, a fenntarthatóság nem önmagában álló kötelezettség, hanem versenyképességi tényező. Ha a gazdák megfelelő támogatást, technológiát és pénzügyi ösztönzőt kapnak, a zöld átállás kézzelfogható eredményeket hoz: alacsonyabb kibocsátást, jobb talajállapotot és stabilabb jövedelmet.
A magyar mezőgazdaság számára ez a modell fontos tanulságot hordoz. A következő évek uniós céljai csak akkor teljesíthetők, ha a fenntarthatósági elvárások mellé valós, kiszámítható támogatások, gyakorlati tudásátadás és innováció társul.
