Átlagosan 40 aranykorona-értékű területeken lehet itt gazdálkodni. A környezeti adottságok mellett sok minden másról Kelemen Mihállyal, a Csorvási Gazdák Zrt. most májusban leköszönő elnökével és Békési Mónikával, a társaság közgazdász végzettségű főkönyvelőjével beszélgettünk.

Az előző esztendő egyértelműen sikernek számított, viszont idén már most megállapítható, hogy minimum aggályos esztendőt zárnak. Elővették a kimutatásokat, benne a mérleget, ami szerint az eredményesség elsőrendű forrása tavaly az állattenyésztés volt, a jövedelmet ez hozta. Akkor is pozitív képet kapunk, ha a naturáliákat nézzük, mert mind a kocánkénti hízóértékesítés, mind pedig a tehenenkénti laktációs tejtermelés már-már irigylésre méltó.

A lehetőségek köre

Az általuk művelt 3200 hektár szántóból 1800 hektár a bérelt terület, 800 hektár az integrált rész, valamint 600 hektáron végeznek szolgáltatást a Csorvási Gazdák Zrt.-hez tartozó Agro Kft.-nek. A vetésszerkezetükről annyi elmondható, hogy csodák náluk sincsenek, igyekeznek olyan növényeket használni, amelyeket az állattenyésztés hasznosítani tud. Tehát szükség van gabonára, így őszi búzát, őszi árpát és durumbúzát összesen 800 hek­táron állítanak elő, mégpedig döntően vetőmagcélra. Na, nem nagy területre szállítják ők az általuk előállított szaporító­anyagot, hanem saját maguknak, a helybelieknek, vagy az általuk integráltaknak értékesítik.

Ez egyúttal arra is támpontot ad, hogy önmagában csak egy nagyon szelíd minőséget várhattak tőle. A kapások közül még meghatározó növény a napraforgó, amelyből 350 hektáron termesztik a nagy olajtartalmú hibrideket, 150 hektáron pedig étkezési napraforgót állítanak elő a Mogyi számára. A silókukorica, amely a szilázs alapanyagát jelenti, a kérődzők takarmányozásául szolgál. Ezt 180 hektáron vetették tavaly, de a betakarított zöldtömeg a megszokott 40 tonna helyett csak annak a felét érte el.

Kultúrák, melyeket érdemes elengedni

Tavaly őszig még szerepelt a vetésszerkezetben az őszi káposztarepce, az olajos növények iránti bizalom a viszonylag kedvező értékesítési árral magyarázható. Ám akármilyen jó ára is lenne most a repcének, a tavaszon már egy szál sem maradt náluk, mert a vetés után az őszi aszályban ez a növény egyszerűen nem kelt ki. Vetettek még úgynevezett őszi takarmánykeveréket, ami bükkönyt, rozst és tritikálét tartalmaz. Ez a kérődzők számára szolgál fehérjeforrásul, és általában jól szokott teremni, ha ősszel kap egy kis esőt. A lucernát 100 hektáron termesztik, ebből szénát állítanak elő a tejelő tehenészet számára.

A korábbi években számottevő mértékben termeltek pattogatni való kukoricát, viszont erről is le kellett mondani, mert az általánossá váló vízhiány miatt ez a növény nem terem meg. Alternatív megoldásként tavaly megkísérelték a szemes cirok termesztését, ám arról is kiderült, hogy víz nélkül hiú ábránd sikerre számítani, mert csupán 2 tonnát sikerült hektáronként betakarítani.

A növénytermesztés furcsa arcát mutatta Csorváson is. Általánosságban érvényes, hogy a hozamok csökkentek, a nagyobb baj, hogy ezzel párhuzamosan a felvásárlási árak is mérséklődtek. Ágazati szinten 110 millió forint fedezeti összeget tudtak kimutatni, ami jóval kevesebb, mint a megelőző esztendőé, és a tavaly betakarított növények közül mindössze az étkezési napraforgó és őszi káposztarepce hozott nyereséget.