0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 29.

Súlyos aszályban is lehet sikert elérni?

A legjobb, vagy ahhoz hasonló minőségű földön gazdálkodnak. A Csorvási Gazdák Zrt. három cégcsoportot képvisel, és összesen 3200 hektár szántót művel. Az a mikrotérség, ahol Csorvás is található, kiváló talajadottsággal rendelkezik.

Reménykeltő állattenyésztés

Az állattenyésztés a múlt évben azok igazát bizonyította, akik a hosszú távú gondolkodás miatt továbbra is bizalmat szavaztak az ágazatnak. Csorváson tejelőszarvasmarha-tartással és sertéstenyésztéssel foglalkoznak, és az előző időszak a pozitívumaival hívta fel magára a figyelmet. A sertés a tavalyelőtti évben rendkívül jól teljesített, és még az elmúlt esztendőben is 150 millió forintos fedezeti összeggel járult hozzá az eredményességhez. Akkoriban a hízósertés kilogrammonkénti ára egész évben számolva (2024-ben) 648 forintot tett ki, ami 2025-re 574 forintra mérséklődött kilogrammonként, de még elfogadhatónak gondolják.

Jelenleg 1 kilogramm élő testtömegért 460 forintot kapnak, ez bizony már nem fedezi a sertéshizlalás önköltségét. Pedig nem akármilyen színvonalú az ágazat.
sertés hús élelmiszer
Az 500 kocás telepről évente 18 ezer hízót értékesítenek, amihez a Topigs genetikai alapot használják – képünk illusztráció
Fotó: Csatlós Norbert/MMG

Korábban nem ezzel a hibriddel foglalkoztak, de amikor a PRRS-mentesítést végrehajtották, a régi genetikát lecserélték és ezt választották. Azért is szavaztak neki bizalmat, mert jobb a szaporasága és a fajlagos mutatója is. Egy kilogramm élő testtömeg előállításhoz 2,5 kiló tápot használnak fel. Korábban nagyobb szerepe volt a sertésnek Csorváson, az úgynevezett Serkövös időszakban még 750 kocát tartottak, ami aztán az idő előrehaladtával csökkent. Jelenleg 500 kocát tartanak tenyésztésben, mert egyelőre gondot okoz, hogy nincs elegendő hízóférőhely, ezért a tenyésztést kell elsősorban visszafogni. A minőség vitán felüli, és hozzátehetjük, hogy az egy kocára jutó 36 hízó éves előállítás bizony megsüvegelendő. A húsminőség, illetve a húskihozatal nem genetikai kérdés, az elsősorban a takarmány szójatartalmától függ.

A csorvásiak a hízó sertéseiket három cégnek értékesítették, jelenleg a Nagykun Hús Kft.-nek szállítanak. Jó partner, hangsúlyozzák, dacára a jelenleg nagyon gyenge felvásárlási árnak.

Ha a mostani évet nézzük, akkor bizony már inkább az aggályaikat fogalmazzák meg, mintsem a reményeiket. Az állattenyésztés egyértelműen padlón van, mert a tej és a hús felvásárlási ára mélyen az önköltség alá esett. A növénytermesztéstől pedig nagyon nem várnak semmit, hisz érzékelhető csapadék márciusban és áprilisban csak elvétve esett. Április végéig összesen 98,4 milliméter esőt regisztráltak, ebből 54 milliméter jutott januárra, 25 pedig februárra. Meghökkentő, de tény, hogy az általában katasztrofálisan aszályosnak tartott 2022-ben Csorváson több csapadék esett egész évben (368 mm), mint tavaly, amikor mindössze 303 millimétert regisztráltak. Amikor jó évük volt (2023), akkor 608 milliméter esett náluk. Azóta ennek csupán a felét kapják, ami nagyon kevés. Ilyen körülmények között a cél egyetlen dolog lehet, a túlélés.

A kérdések kérdése: az öntözés

Mivel a szövetkezetnek nem lehet saját földje, ez mindenféle akaratot felülír. A környezetükben a csőkutas öntözés egyre inkább beindul, viszont azt tapasztalják, hogy ennek hatására az ivóvízbázisuk megingott, a fúrt kutakban a víz hirtelen két méterrel csökkent ebben az évben. Újkígyóson például az ásott kutakban jelenleg egyáltalán nincs víz. Ha nem megy csőkutakból, akkor keresni kell a lehetőségét, hogy folyóvízből honnan lehet Csorvásra öntözővizet vinni. Ennek is meg volna a lehetősége: az egyik, amikor Nagyszénásról, a másik, amikor Kamutról vezetnék oda az éltető vizet. A gond akkor kezdődik, amikor az összes földtulajdonos hozzájárulását előzetesen be kell szerezni, hogy egyáltalán szóba álljanak velük az öntözés kapcsán.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság