Szaporodás és tojáskeltetés
A faj egyedei körülbelül 2-3 éves korukra válnak ivaréretté, ez tartási körülménytől függő is lehet. A téli pihenőidőszak után, a tavasz elején szokott sor kerülni a párzásra, bár sokszor teleltetés nélkül is sikerül a szaporítás. A nőstény a sikeres párzás után 30-45 nappal rakja le tojásait. A madarakkal ellentétben a hüllők, így a gabonasikló tojásai is rugalmas, pergamenszerű héjjal rendelkeznek, mivel a mészrostok között kevés a kalcium-karbonát kristály. Egy nőstény általában 10-25 tojást rak le egyszerre. A tojásokat legcélszerűbb mesterséges, alsó- vagy felsőfűtésű keltetőberendezésbe tenni.
Ez idő alatt nem is vesznek fel külső táplálékot. Egy héten belül viszont meg lehet megpróbálni az etetést. A fiatal egyedeket érdemes mielőbb kézhez szoktatni, ami általában nem szokott gondot okozni.
Genetika és színváltozatok
A gabonasikló a terrarisztika egyik legnépszerűbb „genetikai kísérleti alanya”, hiszen a szín- és mintázatmutációinak száma ma már szinte végtelen. Vannak a hobbi állattartók körében igen népszerű változatok. Ilyenek például a sötét pigmentekért felelős melanophorok hiánya okozta albínó változatok is.

A sárga és vörös pigmentek hiánya az axantizmust eredményezi, amelynek több típusa is ismert. Másik népszerű és látványos változat a snow. Ez az egyik legkorábban kitenyésztett változat, amely az amelanizmus (fekete hiánya) és az axantizmus (vörös hiánya) kombinációja. Ez a génkombináció egy szinte teljesen hófehér állatot eredményez, mely a világon először ennél a fajnál került leírásra. A ghost változat egy, pasztell szürke és ezüstös árnyalatú kígyó, halvány barnás-rózsaszínes beütésekkel. Az extrém vörös színezetet mutató axantikus mutáció, a „blood-red” változat kifejezetten a gabonasiklókra jellemző.
Az előbbi mintázatmutációnál a háti foltok hosszirányú, párhuzamos vonalakká olvadnak össze. A „Motley”, más néven tarka változat esetében a háti foltok egymásba fonódó köröket vagy sávokat alkotnak. Mindkét mutáció közös jellemzője, hogy a sikló hasa teljesen tiszta.
Szerző: Molnár Balázs




