Az Urocyon nemzetségbe tartozó szürkerókát hivatalosan sosem írták le külön fajként. A Cozumel szigetén élő populáció azonban jóval kisebb testű, mint a kontinensen jelen lévő rokona (Urocyon cinereoargenteus), ezért cozumeli törperókaként tartják számot. A szigeten élő populációról utoljára 2001-ben számoltak be.
mely megfelelő élőhely az állatnak és kellő távolságra van az országúttól.
Az állat megkerüléséről a Neotropical Biology and Conservation szaklapban jelent meg publikáció Travis D. Bayer, Maggie A. McGreal és A. Rafael Chacón D. kutatóktól.

Fotó: Rafael Chacón (https://doi.org/10.3897/neotropical.21.e187967)
Törpék a szigeten
A cozumeli törperóka (Urocyon sp.) a világ egyik legritkább kutyaféléje, és egy olyan egyedülálló populációt képvisel, amely évezredek óta él ezen a kis karibi szigeten. A szubfosszilis maradványok arra utalnak, hogy jelenléte akár a korai maja letelepedést is megelőzhette.
Ez a hosszú elszigeteltség gyors evolúciós elkülönüléshez és úgynevezett „izolált zsugorodáshoz” vezetett. (A szigeteken kialakuló törpenövés jelenségét már Nopcsa Ferenc felvetette a 20. század elején az Erdély területén előkerült Magyarosaurus maradványainak vizsgálata során.)
A becslések szerint a cozumeli törperóka méretét tekintve mindössze 60–80%-a szárazföldi rokonának, a szürke rókának. Az újrafelfedezés előtt a faj létezésére kizárólag ezek a szubfosszilis maradványok (olyan maradványok, melyek még nem elég régiek, hogy valódi fosszíliának tekintsük őket) szolgáltak bizonyítékul, az utolsó közvetett észlelésről pedig 2001-ben számoltak be.
Mivel élőhelyeit a sziget déli részén egyre inkább fenyegeti a földhasználat megváltozása, a fejlesztések, az inváziós fajok és a természeti katasztrófák, a tudományos közösség kritikusan veszélyeztetettnek, sőt valószínűleg a kihalás szélére sodródottnak tekinti.
Egy második esély
Travis Bayer, a Pathos Wildlife munkatársa hangsúlyozta a faj rendkívül sérülékeny helyzetét.
„A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy fajok úgy is eltűnhetnek, hogy a világ észre sem veszi. Gyakran azt gondoljuk, hogy a kihalás valami drámai és nyilvánvaló esemény, valójában azonban fokozatosan és csendben is bekövetkezhet, különösen ritka fajok esetében, amelyek távoli vagy kevéssé kutatott élőhelyeken élnek.”

Fotó: Jessica Castillo, Pixabay
„A róka újrafelfedezése még nem természetvédelmi sikertörténet, de egy második esélyt jelent” – tette hozzá Bayer. A szerzők hangsúlyozzák, hogy ez a fényképes bizonyíték sürgetővé teszi a célzott természetvédelmi intézkedéseket.
– mondta Bayer. „Már önmagában ez a bizonytalanság is veszélyes, mert rendkívül megnehezíti a hatékony természetvédelmet.”
A kutatócsoport több kiemelt természetvédelmi intézkedést is javasol, többek között: célzott felméréseket a jelenlegi állomány nagyságának és elterjedésének meghatározására; genetikai vizsgálatokat a faj evolúciós sajátosságainak tisztázására; sürgős természetvédelmi lépéseket a még meglévő megfelelő élőhelyek megőrzésére; az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusok csökkentését.
„Végső soron reméljük, hogy munkánk segít abban, hogy a cozumeli törperóka a sziget kevéssé ismert és bizonytalan jelenlétéből Cozumel ökoszisztémájának jól ismert és fontos elemévé váljon. Azt is reméljük, hogy rámutat: a természetvédelem gyakran akkor a legsürgetőbb, amikor a legkevesebb bizonyossággal rendelkezünk, és hogy maga a bizonytalanság is cselekvésre ösztönözhet” – zárta gondolatait Bayer.





