Az Urocyon nemzetségbe tartozó szürkerókát hivatalosan sosem írták le külön fajként. A Cozumel szigetén élő populáció azonban jóval kisebb testű, mint a kontinensen jelen lévő rokona (Urocyon cinereoargenteus), ezért cozumeli törperókaként tartják számot. A szigeten élő populációról utoljára 2001-ben számoltak be.

mely megfelelő élőhely az állatnak és kellő távolságra van az országúttól.

Az állat megkerüléséről a Neotropical Biology and Conservation szaklapban jelent meg publikáció Travis D. Bayer, Maggie A. McGreal és A. Rafael Chacón D. kutatóktól.

Törpék a szigeten

A cozumeli törperóka (Urocyon sp.) a világ egyik legritkább kutyaféléje, és egy olyan egyedülálló populációt képvisel, amely évezredek óta él ezen a kis karibi szigeten. A szubfosszilis maradványok arra utalnak, hogy jelenléte akár a korai maja letelepedést is megelőzhette.

Ez a hosszú elszigeteltség gyors evolúciós elkülönüléshez és úgynevezett „izolált zsugorodáshoz” vezetett. (A szigeteken kialakuló törpenövés jelenségét már Nopcsa Ferenc felvetette a 20. század elején az Erdély területén előkerült Magyarosaurus maradványainak vizsgálata során.)

A becslések szerint a cozumeli törperóka méretét tekintve mindössze 60–80%-a szárazföldi rokonának, a szürke rókának. Az újrafelfedezés előtt a faj létezésére kizárólag ezek a szubfosszilis maradványok (olyan maradványok, melyek még nem elég régiek, hogy valódi fosszíliának tekintsük őket) szolgáltak bizonyítékul, az utolsó közvetett észlelésről pedig 2001-ben számoltak be.

Mivel élőhelyeit a sziget déli részén egyre inkább fenyegeti a földhasználat megváltozása, a fejlesztések, az inváziós fajok és a természeti katasztrófák, a tudományos közösség kritikusan veszélyeztetettnek, sőt valószínűleg a kihalás szélére sodródottnak tekinti.

Egy második esély

Travis Bayer, a Pathos Wildlife munkatársa hangsúlyozta a faj rendkívül sérülékeny helyzetét.

„A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy fajok úgy is eltűnhetnek, hogy a világ észre sem veszi. Gyakran azt gondoljuk, hogy a kihalás valami drámai és nyilvánvaló esemény, valójában azonban fokozatosan és csendben is bekövetkezhet, különösen ritka fajok esetében, amelyek távoli vagy kevéssé kutatott élőhelyeken élnek.”

„A róka újrafelfedezése még nem természetvédelmi sikertörténet, de egy második esélyt jelent” – tette hozzá Bayer. A szerzők hangsúlyozzák, hogy ez a fényképes bizonyíték sürgetővé teszi a célzott természetvédelmi intézkedéseket.

– mondta Bayer. „Már önmagában ez a bizonytalanság is veszélyes, mert rendkívül megnehezíti a hatékony természetvédelmet.”

A kutatócsoport több kiemelt természetvédelmi intézkedést is javasol, többek között: célzott felméréseket a jelenlegi állomány nagyságának és elterjedésének meghatározására; genetikai vizsgálatokat a faj evolúciós sajátosságainak tisztázására; sürgős természetvédelmi lépéseket a még meglévő megfelelő élőhelyek megőrzésére; az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusok csökkentését.

„Végső soron reméljük, hogy munkánk segít abban, hogy a cozumeli törperóka a sziget kevéssé ismert és bizonytalan jelenlétéből Cozumel ökoszisztémájának jól ismert és fontos elemévé váljon. Azt is reméljük, hogy rámutat: a természetvédelem gyakran akkor a legsürgetőbb, amikor a legkevesebb bizonyossággal rendelkezünk, és hogy maga a bizonytalanság is cselekvésre ösztönözhet” – zárta gondolatait Bayer.