0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 27.

A sakálokat az emberek védik meg a farkasoktól?

Egy friss tanulmány szerint az aranysakálok elterjedése Európában emberi hatásnak köszönhető. Ez főként annak köszönhető, hogy a szürke farkasok nyomásgyakorlása a sakálokra megszűnik, hála a humán tényezőnek.

A Nature Ecology és Evolution folyóiratban közzétett tanulmány szerint az emberek által csökkentett hatás miatt a sakálok Európa 75 százalékát is birtokba vehetik – közel hatszor akkora területet, mint ahol jelenleg megtalálhatóak.

Egy korábbi kutatás szerint az aranysakálok terjedésében több tényező játszik szerepet: ilyen a melegedő klíma, a földhasználat változása, valamint a ragadozók hiánya – írja a Phys.org. A farkasok, melyek képesek kiszorítani a sakálokat úgy, hogy eleszik előlük a prédákat, valaha gyakoriak voltak a Európa-szerte. Azonban az emberi populáció terjedése és vadászat visszaszorította az ordasokat.

aranysakál
Aranysakál – képünk illusztráció
Fotó: Tóth-Gál Enikő

Egy észak-amerikai kutatás megmutatta, hogy az emberek miatt eltűnő farkasok az ottani prérifarkas számára pozitív eredményt hozott. A prérifarkas hasonló méretű, mint az aranysakál, és az ökológiájuk is megegyezik. Azt azonban eddig nem vizsgálták, hogy ez az összefüggés Európában is megvan-e a két ragadozó között.

A sakál-élőhelyek feltérképezése

Nathan Ranc és kollégái sakálüvöltési adatokat elemeztek, melyeket 2001 és 2017 között gyűjtöttek 8991 különböző területről, 13 európai országban. Arra jutottak, hogy a rövidebb hóborított időszak, a közepes erdősültség és a víztestek közelsége mind segítik a sakálok megtelepedését.

farkas
Szürke farkas – illusztráció Fotó: Kathy Büscher, Pixabay

A farkasok jelenléte volt a legerőteljesebb gátló tényező a sakálok megtelepedésével szemben. A sakálok nagy eséllyel jelen voltak ott, ahol nem éltek ordasok. Nagyon kicsi volt az esélye a jelenlétüknek a stabil farkasfalkák területein belül. Ezt a hatást azonban csökkentette az emberi települések közelsége, ami alátámaszthatja az „emberi védőpajzs” felvetést. Ez azt jelenti, hogy amíg a ragadozók elkerülik az emberek közelségét, a többi állat keresi azt.

A sakálok elkerülték a beépített területeket ott, ahol nem voltak farkasok. Ahol azonban ott voltak a nagyragadozók, a sakálok nagyobb eséllyel fordultak elő a települések közelében.

Jelenleg az aranysakálok főként Európa délkeleti és középső területein fordulnak elő. Vannak azonban szélsőségek, például nyugatra Spanyolországig jutott néhány példány, míg mások északon a Sarkkörig. A tanulmány szerzői szerint Európa 75 százaléka megfelelő környezettel rendelkezik ahhoz, hogy ez a kisebb termetű kutyaféle megtelepedjen.

Arra is rámutattak a kutatók, hogy ugyan az európai szürkefarkas populáció regenerációja Európában csökkentheti az sakálok számára megfelelő élőhelyek mennyiségét, a folyamatos „emberi védőpajzs” jelenség a klímaváltozással és a tájhasználat megváltozásával a faj terjedését fogja elősegíteni.

Forrás: Phys.org

Magazin ajánló: